Mutatjuk a számokat: összesen ennyien kerülhettek be államilag finanszírozott képzésekre az idei felvételin

Bár különös módon idén azt nem láthatjuk a felviben, hogy egy-egy szakra minimum és maximum hány diákot vehetnek fel, a korábbi évekkel ellentétben az publikus, hogy az egyetemek összesen hány szabad állami férőhellyel rendelkeznek.

  • Székács Linda

Idén több mint 126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyarországi főiskola vagy egyetem képzésére, ami jóval több, mint ahányan az elmúlt években jelentkeztek. A legnépszerűbb idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amire összesen 31 781-en, első helyen pedig 17 829-en jelentkeztek, a második és harmadik helyen pedig két vidéki intézmény, a debreceni és a szegedi egyetem végzett. Az előbbire összesen 19 676, első helyen pedig 11 351 diák pályázik, míg a Szegedi Tudományegyetemre összesen 17 194-en (első helyen 9015-en).

A rossz hírünk azonban az, hogy a jelentkezőknek csak egy része kerülhet be államilag finanszírozott képzésekre, hiszen az egyetemekre befogadható új hallgatók száma véges, függ attól, hogy az előző félévben hányan végeztek és szerezték meg a diplomájukat, illetve vagyoni helyzettől, az állami támogatás mértékétől is.

2022-ben például összesen 99 192-en jelentkeztek felsőoktatásba, nekik viszont csak a kétharmada, 60 563 jutott be állami ösztöndíjas képzésekre.

Összeszedtük, idén hány szabad szabad hellyel várnak titeket a felsőoktatási intézmények:

  • Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem - 100
  • Állatorvostudományi Egyetem - 165
  • Budapesti Gazdasági Egyetem - 3228
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 6605
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 2395
  • Debreceni Egyetem - 7494
  • Dunaújvárosi Egyetem - 920
  • Edutus Egyetem - 25
  • Eötvös József Főiskola - 245
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 3103
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 12 580
  • Gábor Dénes Egyetem - 760
  • Gál Ferenc Egyetem - 1459
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 2645
  • Kodolányi János Egyetem - 160
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - 388
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 4745
  • Miskolci Egyetem - 3413
  • Budapesti Metropolitan Egyetem - 600
  • Milton Friedman Egyetem - 462
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem - 222
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - 343
  • Magyar Táncművészeti Egyetem - 222
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - 860
  • Neumann János Egyetem - 1358
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem - 2552
  • Nyíregyházi Egyetem - 1462
  • Óbudai Egyetem - 3551
  • Pannon Egyetem - 2338
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 2202
  • Pécsi Tudományegyetem - 5820
  • Semmelweis Egyetem - 2670
  • Soproni Egyetem - 1281
  • Széchenyi István Egyetem - 3964
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem - 152
  • Szegedi Tudományegyetem - 7417
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem - 246
A számokat összesítve azt látjuk tehát, hogy 2023-ban több mint 90 ezer diák tanulhat majd államilag finanszírozott képzéseken. Ez körülbelül 30 ezerrel több, mint ahányan tavaly bejutottak, de még így is sokan maradnak majd állami ösztöndíj és férőhely nélkül.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.