Mutatjuk a számokat: összesen ennyien kerülhettek be államilag finanszírozott képzésekre az idei felvételin

Bár különös módon idén azt nem láthatjuk a felviben, hogy egy-egy szakra minimum és maximum hány diákot vehetnek fel, a korábbi évekkel ellentétben az publikus, hogy az egyetemek összesen hány szabad állami férőhellyel rendelkeznek.

  • Székács Linda

Idén több mint 126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyarországi főiskola vagy egyetem képzésére, ami jóval több, mint ahányan az elmúlt években jelentkeztek. A legnépszerűbb idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amire összesen 31 781-en, első helyen pedig 17 829-en jelentkeztek, a második és harmadik helyen pedig két vidéki intézmény, a debreceni és a szegedi egyetem végzett. Az előbbire összesen 19 676, első helyen pedig 11 351 diák pályázik, míg a Szegedi Tudományegyetemre összesen 17 194-en (első helyen 9015-en).

A rossz hírünk azonban az, hogy a jelentkezőknek csak egy része kerülhet be államilag finanszírozott képzésekre, hiszen az egyetemekre befogadható új hallgatók száma véges, függ attól, hogy az előző félévben hányan végeztek és szerezték meg a diplomájukat, illetve vagyoni helyzettől, az állami támogatás mértékétől is.

2022-ben például összesen 99 192-en jelentkeztek felsőoktatásba, nekik viszont csak a kétharmada, 60 563 jutott be állami ösztöndíjas képzésekre.

Összeszedtük, idén hány szabad szabad hellyel várnak titeket a felsőoktatási intézmények:

  • Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem - 100
  • Állatorvostudományi Egyetem - 165
  • Budapesti Gazdasági Egyetem - 3228
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 6605
  • Budapesti Corvinus Egyetem - 2395
  • Debreceni Egyetem - 7494
  • Dunaújvárosi Egyetem - 920
  • Edutus Egyetem - 25
  • Eötvös József Főiskola - 245
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem - 3103
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 12 580
  • Gábor Dénes Egyetem - 760
  • Gál Ferenc Egyetem - 1459
  • Károli Gáspár Református Egyetem - 2645
  • Kodolányi János Egyetem - 160
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - 388
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 4745
  • Miskolci Egyetem - 3413
  • Budapesti Metropolitan Egyetem - 600
  • Milton Friedman Egyetem - 462
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem - 222
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - 343
  • Magyar Táncművészeti Egyetem - 222
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - 860
  • Neumann János Egyetem - 1358
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem - 2552
  • Nyíregyházi Egyetem - 1462
  • Óbudai Egyetem - 3551
  • Pannon Egyetem - 2338
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem - 2202
  • Pécsi Tudományegyetem - 5820
  • Semmelweis Egyetem - 2670
  • Soproni Egyetem - 1281
  • Széchenyi István Egyetem - 3964
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem - 152
  • Szegedi Tudományegyetem - 7417
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem - 246
A számokat összesítve azt látjuk tehát, hogy 2023-ban több mint 90 ezer diák tanulhat majd államilag finanszírozott képzéseken. Ez körülbelül 30 ezerrel több, mint ahányan tavaly bejutottak, de még így is sokan maradnak majd állami ösztöndíj és férőhely nélkül.
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?