Mi történik, ha egyik szakra sem kerültök be?

Kevesebb, mint két hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, ami viszont nem mindenki számára lesz egy felhőtlenül boldog nap. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha esetleg úgy alakul, hogy lecsúsztok a júliusi ponthatárokról.

  • Székács Linda

Nem feltétlenük kell lemondanotok arról, hogy szeptemberben a többiekkel együtt elkezdjétek az egyetemet akkor sem, ha júliusban nem sikerül elérni a meghatározott pontszámot azokra a szakokra, amikre szerettetek volna bekerülni. A ponthatárok kihirdetése után ugyanis elkezdődik a pótfelvételi időszak, amin éppen azok a diákok vehetnek részt, akik vagy egyáltalán nem jelentkeztek az idei általános felsőoktatási felvételire, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be.

A kulcsszó pedig éppen az, hogy egyetlen szakra sem. Ez azt jelenti, hogy ha az első helyetekre nem kerültetek be, de a másodikra, vagy akár a sokadikra igen, csak nem akartok beiratkozni, a pótfelvételi számotokra sajnos nem opció. Ti legközelebb csak a keresztféléves felvételin próbálkozhattok, feltéve persze, ha egyáltalán meghirdeti a vágyott szakotokat valamelyik egyetem.

Ha viszont tényleg egyik szak sem sikerül, nekifuthattok a pótfelvételinek, az itt meghirdetett képzésekhez viszont többnyire mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, hiszen ebben az esetben az egyetemek és főiskolák általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg. Kivétel csak nagyon ritkán és nagyon kevés van.

A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket ide kattintva találjátok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.