Kevesebb, mint két hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, ami viszont nem mindenki számára lesz egy felhőtlenül boldog nap. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha esetleg úgy alakul, hogy lecsúsztok a júliusi ponthatárokról.
Nem feltétlenük kell lemondanotok arról, hogy szeptemberben a többiekkel együtt elkezdjétek az egyetemet akkor sem, ha júliusban nem sikerül elérni a meghatározott pontszámot azokra a szakokra, amikre szerettetek volna bekerülni. A ponthatárok kihirdetése után ugyanis elkezdődik a pótfelvételi időszak, amin éppen azok a diákok vehetnek részt, akik vagy egyáltalán nem jelentkeztek az idei általános felsőoktatási felvételire, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be.
A kulcsszó pedig éppen az, hogy egyetlen szakra sem. Ez azt jelenti, hogy ha az első helyetekre nem kerültetek be, de a másodikra, vagy akár a sokadikra igen, csak nem akartok beiratkozni, a pótfelvételi számotokra sajnos nem opció. Ti legközelebb csak a keresztféléves felvételin próbálkozhattok, feltéve persze, ha egyáltalán meghirdeti a vágyott szakotokat valamelyik egyetem.
Ha viszont tényleg egyik szak sem sikerül, nekifuthattok a pótfelvételinek, az itt meghirdetett képzésekhez viszont többnyire mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, hiszen ebben az esetben az egyetemek és főiskolák általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg. Kivétel csak nagyon ritkán és nagyon kevés van.
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket ide kattintva találjátok.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
