Több száz fővel nőtt a jelentkezők száma: ezek a legnépszerűbb vidéki egyetemi karok az idei felvételiben

Idén is a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara vonzotta a legtöbb vidéki egyetemre jelentkező felvételizőt, de népszerű célpont a szegedi egyetem bölcsészkara és a pécsi egyetem képzései is. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb vidéki kart a felvételi adatok alapján.

  • Székács Linda

Bár már a tavalyi listában is szerepelt az ötödik helyen, a Nyíregyházi Egyetem most egészen a lista második fokáig vándorolt, igaz, ez részben annak köszönhető, hogy itt nincsenek karok szerint csoportosítva a szakok, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara viszont még ennek ellenére is letaszíthatatlan a trónjáról.

Az idei felvételiben egyébként - a jelentkezők megnövekedett száma miatt - jóval többen felvételiznek a vidéki egyetemek képzéseire is, mint a korábbi években. Körülbelül 1200 fővel nőtt például a debreceni GTK-ra felvételiző összes jelentkező száma, míg az elsőhelyeseké ennek a felével, vagyis körülbelül hatszázzal, míg a szegedi egyetem természttudományi-és informatikai karán egy év alatt 3048-ról 3533-ra nőtt a jelentkezők aránya, a MATE élelmiszertudományi képzéseire pedig nagyjából nyolcszáz fővel jelentkeztek idén többen, mint 2022-ben.

Az elsőhelyes jelentkezők alapján rangsorolva az idei népszerűségi lista a következő:

  1. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (DE-GTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 2463, összes jelentkező: 4618
  2. Nyíregyházi Egyetem (NYE) - elsőhelyes jelentkezők: 2403, összes jelentkező: 4145
  3. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központ (MATE -AGRI-FOOD) - elsőhelyes jelentkezők: 2041, összes jelentkező: 3450
  4. Szegedi Tudoményegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (SZTE BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1768, összes jelentkező: 4319
  5. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE-IK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1691, összes jelentkező: 3533
  6. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1598, összes jelentkező: 3574
  7. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1581, összes jelentkező: 4091
  8. Debreceni Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (DE-EK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1538, összes jelentkező: 3189
  9. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (PTE-EK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1389, összes jelentkező: 3191
  10. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE-JUGYU) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1345, összes jelentkező: 2710
A jelentkezők számával valószínűleg arányosan növelték az egyetemek kapacitásszámát is, amit hosszú évek után idén ismét nyilvánossá tettek a felvi.hu-n. Ezek alapján az látható, hogy míg 2022-ben 60 563-an kerültek be állami ösztöndíjas képzésre, 2021-ben pedig 61 655-en, az idén közzétett keretszámok alapján a 2023 szeptemberében induló képzéseken több mint 90 ezer államis férőhely áll a diákok rendelkezésére.
Arról, hogy ez a szám egyetemenként hogyan oszlik el, ebben a cikkünkben olvashattok:
Azt pedig, hogy mik a legnépszerűbb budapesti egyetemi karok, ebben a cikkünkben találjátok.
Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.