Ezen a tíz vidéki karon lesz a legnagyobb a verseny idén: több ezer felvételizőt érint

A Debreceni Egyetem gazdasági kara vonzotta idén a legtöbb jelentkezőt, de sokan jelentkeztek a szegedi egyetem bölcsész- és természettudományi képzéseire is. A Felvi statisztikái alapján mutatjuk a tíz legnépszerűbb egyetemi kart a vidéki egyetemekről.

  • Eduline
Azt már korábban összeszedtük, melyek a legnépszerűbb egyetemi karok a fővárosban, most azt gyűjtöttük össze, a vidéki egyetemi karok közül hova jelentkeztek a legtöbben első helyen.
A vidéki top10-es lista:
  1. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (DE-GTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1852, összes jelentkező: 3470
  2. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központ (MATE-AGRI-FOOD) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1620, összes jelentkező: 2682
  3. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (SZTE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1573, összes jelentkező: 3608
  4. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE-IK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1447, összes jelentkező: 3048
  5. Nyíregyházi Egyetem - elsőhelyes jelentkezők száma: 1428, összes jelentkező: 2590
  6. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (PTE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1377, összes jelentkező: 3550
  7. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE-BTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1350, összes jelentkező: 3141
  8. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (PTE-EK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 1228, összes jelentkező: 2837
  9. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE-KTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 997, összes jelentkező: 1926
  10. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK) - elsőhelyes jelentkezők száma: 994, összes jelentkező: 1889
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.