Romániában mintegy 32 ezer, 12. osztályba beiratkozott fiatal nem vesz részt a hétfőn kezdődött érettségi vizsgákon.
Az Edupedu oktatási portál azt írta, hogy az idei végzős évfolyamba beiratkozott diákok számához viszonyítva 32 ezren meg sem próbálnak érettségi oklevelet szerezni – olvasható az MTI-n. A hiányzók száma amiatt is aggasztó, mivel a nyolcadikosok múlt héten lezajlott képességfelmérő vizsgáiról is több mint 15 ezren hiányoztak.
A román sajtó a pedagógusok május végén kezdődött, és több mint három hétig tartó általános sztrájkjával indokolta a távolmaradást, de Ligia Deca oktatási miniszter szerint ez nem befolyásolta a diákok felkészülését. Az Agerpres beszámolója szerint a tárcavezető hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartotta a kapcsolatot diákjaival, támogatta a vizsgákra való felkészülésüket.
A miniszter szerint ki kell vizsgálni, mi az oka, hogy egyre kevesebb diák jelenik meg a vizsgákon Romániában. A politikus szerint jelenségről lehet beszélni, hisz az idei hiányzók száma nem tér el jelentősen a korábbi évekéitől, ezért a vizsgák lejárta után fel kell tárni az okokat, és amennyiben szükséges, országos programokat kell kidolgozni a leküzdésükre.
Az idei érettségin a tanársztrájk okozta időhiány miatt eltörölték a szóbeli vizsgákat, a diákok kommunikációs képességeit és digitális kompetenciáit a középiskolai osztályzataik alapján mérik fel. Az érettségire az oktatási minisztérium közlése szerint összesen 130 500 diák iratkozott be, akik közül 16 ezer az előző évfolyamok végezettje.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
