Több mint 30 ezer végzős nem érettségizik idén Romániában

Romániában mintegy 32 ezer, 12. osztályba beiratkozott fiatal nem vesz részt a hétfőn kezdődött érettségi vizsgákon.

  • Eduline/MTI

Az Edupedu oktatási portál azt írta, hogy az idei végzős évfolyamba beiratkozott diákok számához viszonyítva 32 ezren meg sem próbálnak érettségi oklevelet szerezni – olvasható az MTI-n. A hiányzók száma amiatt is aggasztó, mivel a nyolcadikosok múlt héten lezajlott képességfelmérő vizsgáiról is több mint 15 ezren hiányoztak.

A román sajtó a pedagógusok május végén kezdődött, és több mint három hétig tartó általános sztrájkjával indokolta a távolmaradást, de Ligia Deca oktatási miniszter szerint ez nem befolyásolta a diákok felkészülését. Az Agerpres beszámolója szerint a tárcavezető hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartotta a kapcsolatot diákjaival, támogatta a vizsgákra való felkészülésüket.

A miniszter szerint ki kell vizsgálni, mi az oka, hogy egyre kevesebb diák jelenik meg a vizsgákon Romániában. A politikus szerint jelenségről lehet beszélni, hisz az idei hiányzók száma nem tér el jelentősen a korábbi évekéitől, ezért a vizsgák lejárta után fel kell tárni az okokat, és amennyiben szükséges, országos programokat kell kidolgozni a leküzdésükre.

Az idei érettségin a tanársztrájk okozta időhiány miatt eltörölték a szóbeli vizsgákat, a diákok kommunikációs képességeit és digitális kompetenciáit a középiskolai osztályzataik alapján mérik fel. Az érettségire az oktatási minisztérium közlése szerint összesen 130 500 diák iratkozott be, akik közül 16 ezer az előző évfolyamok végezettje.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.