Bonjour! Ma reggel nyolctól közép- és emelt szinten is francia írásbelit írnak, akik ezt a nyelvet tanulják. A felépítése ugyanaz, mint más élő nyelveknél, de mutatjuk a sajátosságait. A mai francia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A francia – ahogyan a többi élő idegen nyelv – érettségi középszinten és emelt szinten is írásbeliből és szóbeliből áll, ma az írásbeli következik. Erre közép szinten 180 perc áll rendelkezésre, ami alatt összesen 117, emelten pedig 240 perc alatt 120 pontot lehet összegyűjteni.
Középszinten minden rész 33 pontot ér, kivéve a hallott szöveg értését mérő feladatsor, ott 18 pontot lehet szerezni, emelten pedig minden feladatsor 30 pontot ér. Az olvasottszöveg-értési, nyelvhelyességi, hallásértési, valamint íráskészséget mérő feladatokra középszinten részenként 60, 30, 30 és 60, emelt szinten pedig 70, 50,30 és 90 perc jut.
Az íráskészség részéhez nyomtatott szótárt használhattok, ez egy- és kétnyelvű is lehet és nektek kell magatokkal vinni. Ez a negyedik része az írásbeli feladatsornak, előtte az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség és a hallott szöveg értése következik. Ezek elvárásairól, feladattípusairól középszinten itt írtunk korábban részletesen. Fontos, hogy középszinten az írásbelin és a szóbelin külön-külön is el kell érni legalább a pontszám 12%-át, emelt szinten ugyanez az öt vizsgarészre vonatkozik.
Olvasott szöveg értése
Az írásbeli első részében lévő szövegek középszinten összesen 1000-1200 szó hosszúak, míg emelt szinten összeadva 1300-1500 szavasak. Középszinten a szöveg lényegét, a benne szereplő kulcsinformációkat és egyes részleteket kell megérteni, illetve legalább nagy vonalakban követni az érvelést.
Emelten már részletesebben kell érteni a szerző álláspontját és már az érzelmeire is következtetni kell, vagyis a különbség, hogy a lényeg mellett itt jobban figyelni kell a részletekre is. Mindkét szinten 3-4 feladattal és 25-30 úgynevezett itemmel kell számolni, 60 és 70 perc áll rendelkezésre. Autentikus francia szövegeket adnak meg, ami tartalmazhat ismeretlen szavakat, de elvileg ez a feladatmegoldást nem akadályozza. Ilyen szöveg lehet például egy utasítás, tájékoztató szöveg, illetve levelek, újságcikkek. Ezekhez pedig feleletválasztás, igaz/hamis állítás vagy képek és címek, címek és szövegrészek egymáshoz rendelése is lehet a feladat.
Nyelvhelyesség
Középszinten összeadva 5-600 szónyi szöveggel, emelten pedig együtt 7-900 szavas anyagokkal kell dolgozni. Itt azt nézik, a kellő a lexikai, grammatikai,
szemantikai és pragmatikai ismeretekkel rendelkezünk-e. 3-4, illetve 4-5 feladatszámmal kell megbírkózni, melyben összesen 20-25 és 30-35 item lesz, mindezekre 30 és 50 perc lesz.
A feladatok között lehet például hiányos szövegek kiegészítése, egy kiemelt mondatrész helyének megtalálása, középszinten egy szöveg átalakítása, illetve emelt szinten a hibák azonosítása is.
Hallott szöveg értése
Összesen 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. Az ezekhez felhasznált szövegek együttes terjedelme középszinten 6-9, emelten 7-10 perc lesz és maga a feladatsor 20-25 itemből áll össze. A különbség az olvasott szövegkhez hasonlóan itt is az, hogy középszinten elsődlegesen arra kíváncsiak, érti-e a vizsgázó az egész szöveg lényegét, míg emelten jobban belemennek a részletekbe is.
Az érettségizők minden szöveget kétszer hallgathatnak meg, a második meghallgatásnál már megszakításokkal. Feladatként előkerülhet, hogy események sorrendjét kell megállapítani, táblázatot kell kitölteni vagy állításokról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak a hallott szövegek alapján. Itt autentikus hangzású szövegeket ígérnek, melyek között lehetnek egyebek mellett közérdekű bejelentések, üzenetrögzítő, utasítások, médiában sugárzott anyagok, például egy rövid hír, illetve beszélgetések is.
Íráskészség
Ez a vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat interakciós és tranzakciós, rövidebb szöveg, a második feladatban pedig egy hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget kell írni. Emelten kifejezetten ez utóbbi. Pedig ott a különbség az, hogy általánosabban kell megközelíteni a témákat, míg középszinten személyes nézőpontból.
Az elvárt szószám az első feladatnál középszinten 80-100, emelt szinten pedig 120-150, míg a másodiknál 100-120 és 200-250. Ezekre 60 és 90 percetek lesz. A megírandó szövegek közt lehet hivatalos vagy privát levél, blogbejegyzés, vagy emelt szinten például cikk egy diáklapba.
| Figyelni kell a szószámra! |
Középszinten az első feladatnál, ha a terjedelem meghaladja a 150 szót, 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb. A második feladatnál, ha a terjedelem meghaladja a 180 szót, 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 50 szónál rövidebb. Emelt szinten az első feladatnál, ha a terjedelem meghaladja a 225 szót, 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 60 szónál rövidebb. A második feladatnál, ha a terjedelem meghaladja a 375 szót, 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb. |
Mi a helyzet a szóbelikkel?
Az emelt szintű szóbeliket 2023. június 7–14. között, az középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2023. június 19–30. tartják majd. Középszinten tételt kell húznod, ezen rajta lesz az összes feladat. Ennek a kidolgozásához már nincs felkészülési idő, a végiggondolásához úgy fél perced azért lesz. Ez három részből áll:
Emelt szinten szintén három részből áll a szóbeli, társalgásból, vitából és szintén egy téma önálló kifejtéséből. Az első öt kérdéssel zajlik, egy témáról, köztük lehet „bemelegítő” kérdés, rövidebb választ igénylő és kifejtősebb, olyan, amire válaszul nehezebb nyelvtani alakokat is használni kell, illetve szintén egyszerűbb „levezető” kérdés.
A vitánál, ahogyan a neve is jelzi, egy provokatív állítást kell megvitatni a vizsgáztatóval, vagy mellette vagy ellene érvelve, kifejtve a véleményét és reagálva vitapartnerére. A mintatételek közt szereplő például az, hogy haszontalanná vált a kézírás, ezeknél az elején ki kell választani, hogy mellette vagy ellene fogsz érvelni.
Az önálló témakifejtésnél pedig a vizsgakövetelmény-témakörök egyikéhez kapcsolódó fotómontázsból kell kiindulni. Nem leírni kell a képet, de nem is szabad teljesen figyelmen kívül hagyni, valahogyan kapcsolódni kell az ott látottakhoz is. Ha kell, a vizsgáztató belekérdezhet az előre neki megadott kérdésekkel.
További anyagok a francia érettségihez itt érhetők el, a tavalyi feladatokat és megoldásokat itt találjátok, középszintű élő idegennyelvi vizsgákról szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható, az eddigi érettségi feladatok és megoldások pedig itt találhatók.
(Kiemelt kép: Alice Triquet, Unsplash)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
