Felvételi 2023: így áll össze a megszerezhető 500 pont

Hamarosan véget érnek az írásbeli vizsgák, ráfordulunk a szóbelikre, ezt követően pedig nincs más hátra, mint várakozni a felvételi ponthatárokra. Mutatjuk, miből áll össze a megszerezhető maximum 500 pont.

  • Székács Linda

Bár a felsőoktatási felvételi rendszere 2024-től drasztikusan átalakul, aminek már 2023-ra is vannak bizonyos hatásai - például az, hogy megszűnt a minimumponthatár - a pontszámítás maradt továbbra is ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy a maximum megszerezhető 500 pont továbbra is a tanulmányi és érettségi pontokból, valamint a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért, versenyeredményért, vagy egyebekért kapható többletpontokból tevődhet össze.

„A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – írja a felvi.hu.

Mi a különbség a tanulmányi és érettségi pont között?

A tanulmányi pontok - mint ahogy arról a neve is árulkodik - a tanulmányi eredményeitekből tevődnek össze, pontosabban a középiskola utolsó két évében megszerzett jegyekből, amikkel maximum 200 pontot szerezhettek. A számításba vehető tantárgyak a

  • magyar nyelv-és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy idegen nyelv (amit legalább két évig tanultatok),
  • vagy valamilyen természettudományos tantárgy, amit szintén legalább két éven keresztül tanultatok.

Az ezekre kapott év végi jegyek összeadódnak, majd a kapott értéket meg kell szorozni kettővel. Így kapjátok meg, hány pontot szereztek a tanulmányi eredményeitekkel.

Ehhez adódik hozzá az érettségi vizsgák után a négy kötelező vizsgatantárgy; a matematika, magyar, történelem és idegen nyelv, valamint egy választható érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlaga, amit egész számra kell kerekíteni. A százalékok a tanulmányi eredményhez hasonlóan szintén maximum 200 pontot érhetnek.

Akkor sem kell azonban megijednetek, ha a tanulmányi pontjaitok nem túl fényesek. Ilyenkor életbe lép ugyanis a duplázás, vagyis az, hogy a tanulmányi pontjaitok helyett az érettségi pontjaitokból számolják ki a másik 200 pontot is. Ebben az esetben a pontokat két érettségi tárgy százalékos eredményeinek összeadásával kaphatjátok meg (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Az, hogy melyik két tárgy eredményei számítanak attól függ. hogy milyen szakra jelentkeztek. Az aktuális listát itt nézhetitek meg, ha pedig több is van, akkor értelemszerűen azokat a tárgyakat számolják, amikből a legjobb eredményeket értétek el, hiszen a cél az, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzétek meg.

Többletpontok

Többletpontot számos esetben kaphattok. Mint ahogy fentebb már írtuk, jár például nyelvvizsgáért, versenyeredményekért, valamint az emelt szintű érettségi vizsgáért is, ha legalább 45 százalékot elértek.

Ezekből továbbra is maximum 100 pontot kaphattok, beleértve persze az esetlegesen járó esélyegyenlőségi pontokat is, amikről itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.