Minden, amit tudnotok kell a hamarosan kezdődő kémiaérettségiről

Nagy napra ébrednek azok az érettségizők, akik vegyészmérnök, gyógyszerész vagy esetleg orvosi képzésre jelentkeznek, hiszen reggel 8-tól kémiából vizsgáznak közép- és emelt szinten is. A feladatlap megoldására a középszinten vizsgázók 120 percet, míg az emeltesek ennek a dupláját, vagyis 240 percet kapnak, délre tehát mindannyian túl lesznek rajta. A mai kémiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

  • Székács Linda

Miből áll a vizsga?

A középszinten érettségizőknek kilenc feladatot kell megoldaniuk, amik között lehetnek:

  • feleletválasztásos kérdések;
  • táblázatkiegészítés;
  • reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).
Ezek között természetesen felbukkanhatnak majd olyan feladatok, amik több részből állnak; tehát például ha kémiai újságcikket kaptok, tartozhat hozzá akár számolás vagy kísérletelemzés is.
„Az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Itt tehát világosan jelölnötök kell majd, hogy melyiket választjátok, hiszen ha ezt elfelejtitek, és „a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen”, akkor automatikusan az első választható feladatot értékelik majd, ezzel pedig értelemszerűen nem jártok jól, ha egyébként nem annak a kitöltésébe fogtatok bele.

Az írásbeli feladatsort a következő arányok szerint állították össze:

  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték.
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet.
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át

- olvasható a vizsgaleírásban.

    Ehhez hasonló módon, de értelemszerűen jóval nehezebb, magasabb szintű feladatokból áll össze az emelt szintű vizsga is, melynek során a vizsgázóknak szintén kilenc feladatot kell megoldnaniuk szintén 100 pontért. Itt a következő arányok érvényesek:
    • Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.
    • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.
    • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.
    • Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:
    • Feleletválasztásos kérdések 15-25%
    • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%
    • Elemző feladatok 25-40%
    • Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%
    • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át
    Segédeszközt vihetek magammal?

    Mindegy, hogy közép vagy emelt szinten vizsgáztok, függvénytáblázatot, periódusos rendszert és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet mindkét szinten vihettek magatokkal, ezekről viszont nektek kell gondoskodnotok, ezért ne felejtsétek el bepakolni őket a táskátokba.
    Érettségizzetek velünk!

    Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

    És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

    Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

    Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.