Több ezer diák mérettette meg magát ma is a középszintű írásbeli informatika vagy digitális kultúra érettségin. Az informatika fontosságáról Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja beszélt az Eduline-nak. A mai informatika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának.
„Mindegy, hány ChatGPT születik még a jövőben, informatikusokból sosem lesz túl sok”– véli Charaf Hassan, a BME VIK dékánja. A kar vezetőjével a középszintű informatikaérettségi apropóján beszéltünk az informatikatanulás és az informatikusok fontosságáról, akikből - elmondása szerint - a világ folyamatos digitalizációja és az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák miatt sosem lesz túl sok. Még akkor sem, ha ezek a szakok egyre népszerűbbek a felsőoktatásba készülő diákok körében.
Pedig az informatikaoktatás alapvetően nem annyira hangsúlyos a középiskolások tantervében, hiszen a gimnazisták órarendjébe jelenleg heti három ilyen tanóra van betervezve. Aki ennél többet szeretne - mert magasabb szinten is megismerné a tantárgyat vagy már a tizedik osztály végén tudja, hogy ezen a területen tanulna tovább - az fakultációra kell jelentkezzen. Itt már felbukkan a programozás, bár – teszi hozzá a dékán – közel sem olyan szinten, mint később az egyetemen. Ez azonban így van rendjén, hiszen „élesen elkülönül az a tudás, amit a középiskolának és az egyetemnek kell biztosítania”, Charaf Hassan szerint pedig a BME-n különösen odafigyelnek arra, hogy az első félévben mindenkit „felzárkóztassanak” a komolyabb tudás elsajátításához szükséges szintre.
A felsőoktatási intézménynek elsősorban olyan diákokkal kell számolnia és számítania, akik magántanár nélkül, „standard tudással” érkeznek. Éppen ezért a BME informatikai képzéseire bekerülő gólyák az első félévben olyan kurzusokon vesznek részt, melyeknek célja az olyan diákok felzárkóztatása is, akik esetleg hiányosabb ismeretekkel rendelkeznek.
„Egyeseknek ez esetleg könnyen megszerezhető kredit, de ennyi azért belefér. Másoknak viszont nagyon fontos, hogy akkor se szenvedjenek hátrányt, ha bekerültek az egyetemre, de egy kicsit hiányosabb a tudásuk” – jegyzi meg a dékán.
A dékánt arról is kérdeztük, végül milyen arányban helyezkednek el ezen a pályán a náluk végző informatikus hallgatók. Erre a kérdésünkre azt válaszolta, könnyebb, ha azt mondja, kik azok, akik végül nem ezt a pályát választják, ezeknek a frissdiplomásoknak a száma ugyanis közel áll a nullához.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az idei középszintű informatika érettségi feladatlapjait itt láthatjátok:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
