Nem érhette meglepetés a diákokat a középszintű angol érettségin

Véget ért az idei középszintű angol írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Pásztiné Fritz Adriennel, a Language Cert Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.

  • Székács Linda

Pontban délben, három órányi kemény munka után leereszthették a tollaikat az angol nyelvből középszinten érettségiző diákok. A vizsga során számot kellett adniuk az olvasott szövegértési kompetenciáikról és a nyelvtantudásukról, de tesztelték a hallás utáni szövegértésüket és az íráskészségüket is, mindezt ráadásul összesen 180 perc alatt.

"Nem volt nehezebb, mint a korábbi évek feladatai. Átlagos feladatsort kaptak a diákok, nem érhette meglepetés azokat a tanulókat, akik felkészülten érkeztek a vizsgára" - osztotta meg a véleményét az Eduline újságírójával Pásztiné Fritz Adrienn, a Language Cert Nyelvvizsgaközpont vezetője.

A nyelvvizsgaközpont vezetője szerint az idei érettségi legnehezebb feladata a nyelvhelyesség harmadik feladatlapja volt, ahol egy lyukas szöveget kaptak a vizsgázól, a hiányzó szavakat, szókapcsolatokat vagy kötőszavakat pedig a saját tudásuk alapján kellett beírniuk. Segítséget - például megadott szótövet - nem kaptak hozzá. Ebben a feladatrészben egyébként a helyesírásukra is nagyon oda kellett figyelniük a diákoknak, hiszen itt akár azon is elúszhatnak az értékes pontok, ha jó a megoldás, de rosszul írják le, ebben az esetben ugyanis nulla pont jár. Volt ugyanakkor 1-2 trükkös, odafigyelést igénylő kérdés az olvasott szövegértésben is, összességében viszont úgy látja, érdekes szövegeket kaptak a diákok, amiknek a megoldása B1 szinten nem okozhatott problémát.

Na és a levélírás?

Pásztiné Fritz Adrienn szerint kifejezetten barátságos feladatokat kaptak a vizsgázók az érettségi szövegalkotási részében is. A diákoknak ebben a feladatrészben először levelet kellett írniuk egy barátjuknak, aki meghívta őket néhány napra Cambridge-be, majd maximum 120 szóban kommentet kellett fűzniük egy lány közösségi média posztjához, melyben a barátja macskáiról panaszkodik. A nyelvvizsgaközpont vezetője szerint ezek közül egyik sem túl bonyolult téma, a baráti levél formátuma pedig kifejezetten kedvelt a diákok körében, a macskás feladat utolsó pontjában viszont a párkapcsolatokról kellett véleményt alkotniuk, ehhez hasonló "elvont témák" pedig inkább az emelt szintű feladatsorokra jellemzőek.

A középszintű angolérettségi nem hivatalos megoldásait itt találjátok:

Az angolérettségiről szóló részletes tudósításunkat itt olvashatjátok:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.