Mi történt volna, ha nem csak fals esszétémák szivárognak ki?

Mint arról tegnap beszámoltunk, este egy Facebook-csoportban körbementek a mai történelem érettségi állítólagos esszétételei. Mára kiderült, mindez fals volt, nem azok voltak valójában az esszétémák, mint amiket a posztban lévő érettségi feladatlap állított. Már tegnap gyanút kelthetett, hogy az egyébként hitelesnek kinéző kép mellett egy régi hazai mém szereplőiből készített, első látásra is viccnek szánt feladatsor is elterjedt.

Volt azonban, amikor valós adatok szivárogtak ki, ezeknek komoly következményei is lettek. 2019-ben egy lajosmizsei nyomdász – bár előtte titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele – a magyar és a matematika érettségi feladatsorok egy-egy részét, illetve a teljes történelem-feladatsor egy példányát a ruhájába rejtve „kicsempészte” a nyomdából, ahol azokat kinyomtatták. Ezeket érettségiző ismerősének akarta eljuttatni, de a történelem esszétételek aznap tényleg kiszivárogtak előző este. Ugyanakkor csak egy telefonos jegyzettömb alkalmazás képernyőképén, így sokan nem vették azt komolyan. Bár ott valódiak voltak a témák, az érettségit nem íratták újra. Az elkövető nyomdász ellen később vádat emeltek, utoljára arról érkezett hír, hogy az ügyészség felfüggesztett börtönt kért rá.

Ez alapján tehát nem egyértelmű, újra kellett volna-e írni most, ha a valós tételcímek szivárognak ki, de az bizonyos: akitől a kép származik, komoly bírósági ügyet úszott meg azzal, hogy csak valótlanságot terjesztett.

Kérdés, hogy a diákok mennyire vették komolyan mindezt. (Bár aki az alapján nagyon a náci Németországból készült, a haláltáborokról szóló témánál a tudása egy részét felhasználhatta.)

Amikor újra kellett írni

2005-ben az akkori köztévé műsorvezetője az esti hírháttér-műsorban egy borítékot nyújtott át Magyar Bálint oktatási miniszternek, amely elmondása alapján a másnapi matematika tételeket tartalmazta (az alábbi videóban 6:36-tól).

Abban az évben – a rendszerváltás után először – úgy 30 ezer diáknak újra kellett írnia a középszintű matematika érettségiket, mivel a feladatsorok előre kikerültek az internetre. (Az erről szóló Index-cikk az elmúlt években annyira elterjedt Facebook-megosztásokkal érettségi időszakban, hogy a lap óriási betűkkel írta oda az elejére, hogy „ez egy 2005-ös cikk!”.)

Az emelt szintűt nem kellett megismételni és az ismétlés annak nem volt kötelező, akinek a matekérettségi nem számított a továbbtanulásához és akkor azt is lehetett kérni, hogy az utolsó év végi matekjegyet számítsák be érettséginek. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman akkor arról beszélt, azért kellett újraírni a vizsgát, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon azon. Abban az évben a matek mellett a magyar- és a történelemtételek is kikerültek az internetre, töriből új feladatsor is készült emiatt végül.

Magyar akkor az abban az évben bevezetett kétszintű érettségi rendszer elleni politikai bűncselekményről beszélt. Két éve pedig – bár végül az erről szóló feltételezések ellenére sem bukott bele az ügybe – a Partizánnak adott interjújában élete két legnehezebb napjaként írta le az érettségi botrány hétfőjét és keddjét.

A rendszerváltás évében pedig az akkori minisztériumi döntés értelmében nem értékelték a dolgozatokat, ugyanis akkor több budapesti és Pest megyei település középiskoláiban már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Abban az évben mindenkinek az utolsó éves jegyeit használták fel. A kilencvenes években később több botrány is történt, napilapban, rádióműsorban kiszivárgott feladatokkal és megoldásokkal.

Gyenge láncszemek

A négy évvel ezelőtti, érettségiző ismerősének segíteni akaró nyomdászról nem tudni, hogy pénzt akart volna csinálni a csalásból. Az akkori hírek szerint a feladatsorokat apja élettársának adta oda, hogy továbbítsa azokat érettségiző rokonainak. Az nem egyértelmű, hogy végül ki volt, aki ezeket a telefonja jegyzettömbjéből a nyilvánosság elé tárta.

A 2005-ös botrány idején azonban nem csak ingyenes tárhelyszolgáltatókról lehetett letölteni előre a tételeket, de olyan oldal is volt, ahonnan 799 forint plusz áfáért, emelt díjas sms-ben fizetve lehetett hozzájutni a feladatsorhoz. Az MTI akkori információja szerint a középszintű matematika tételeket ennél jóval drágábban, harminc-ötvenezer forintért kínálták.

Abban az évben kiderült, hogy az érettségi feladatsorokat egy olyan raktárépületben tárolják, amelynek a címe a Közbeszerzési Értesítőből mindenki számára hozzáférhető. Ezután a minisztérium az épület szigorú, fegyveres őrzését rendelte el. Magyar Bálint akkori nyilatkozata szerint egyébként itt nem találtak betörésre utaló jeleket, tehát a tételsorok máshonnan, feltehetően egy iskolából kerülhettek ki.

Szigorúbban ellenőrzik

Azóta sokat szigorítottak a rendszeren. A tételkészítő bizottság tagjaival is titoktartási nyilatkozatot íratnak alá, az általuk használt számítógépek ellenőrizetlen hálózatra nem kapcsolódhatnak és a kérdéseket e-mailben nem lehet elküldeni.

Majd, amint kész a feladatlap, az összes másolatot le kell törölni a gépekről és más adathordozókról is.

A papíralapú és digitális változatokat ezután zárt szobában és belső hálózaton őrzik, a több feladatlap-verzióból pedig az Oktatási Hivatal (OH) elnöke sorsolja ki, melyik lesz, amit a diákoknak végül meg kell oldania. A nyomdában is mindenkivel aláíratják a titoktartásit – ezt sértette meg a nyomdász négy éve. Emellett a dolgozók táskát és mobilt nem vihetnek magukkal, folyamatosan kamerákkal és biztonsági őrökkel ellenőrzik őket.

A feladatlapok eredetijét pedig páncélszekrényben, a másolatokat pedig biztonsági őrrel védett helyen tárolják. Az ezután az OH-ba visszakerülő feladatsorokat dobozoló csapatot is felügyelik, a táskákat és a mobilokat nekik is az öltözőben kell hagyniuk és kilépéskor is átnézik őket. A dobozokat a körzetközponti jegyzőktől az iskolaigazgatók aznap vehetik át. A rendszert tehát minden ponton igyekeznek biztosítani, de az, hogy a „dobozolóknál” a letett táskák és telefonok mellett a túl sok zseb „sem jelent jó pontot”, jelzi, hogy a visszaéléseket százszázalékosan nagyon nehéz kiszűrni.