Titkos szobákban állítják össze, titkos raktárakban őrzik, pletykás nyomdászok pedig a közelébe sem mehetnek: kacskaringós utat járnak be az érettségi feladatsorok, mire a tételkészítő bizottságtól a vizsgázókhoz kerülnek. Van itt fegyveres őr, titoktartási szerződés és zsebtilalom is - akár egy B kategóriás akciófilmben.
Titoktartási nyilatkozat, számítógépek hálózati kapcsolatok nélkül, azonnali törlés - ilyen biztonsági előírásokat kell betartaniuk azoknak a szaktanároknak, akik összeállítják az érettségi feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat.
A tételkészítő bizottságok tagjai csak akkor kezdhetnek neki a munkának, ha aláírnak egy titoktartási nyilatkozatot, de ez még nem minden: a számítógépek nem csatlakozhatnak ellenőrizetlen belső vagy külső hálózathoz, e-mailen sem lehet továbbítani a vizsgakérdéseket. Amint elkészülnek a feladatlapok, minden egyes másolatot törölni kell a gépekről és az egyéb adathordozókról. A tesztekről egy papíralapú és egy elektronikus változatot készítenek, amely a titokzatos nevű Nyilvántartó Irodába kerül, zárt szobában, zárt, belső hálózaton őrzik.
Minden tantárgyból több feladatlap készül, ezek közül minden évben az Oktatási Hivatal elnöke sorsolja ki a végleges tesztet, amelyet szakértők véleményeznek, javaslataikról a tételkészítő bizottság elnöke dönt. A feladatlap ezután a fordítókhoz és adaptálókhoz kerül, onnan pedig a nyomdába - persze a nyomdásztól a biztonsági őrig mindenkinek alá kell írnia a titoktartási nyilatkozatot, és külön engedélyt kell kérnie az Oktatási Hivatal biztonsági vezetőjétől.
A nyomdászok sem ússzák meg biztonsági előírások nélkül: sem táskát, sem mobilt nem vihetnek magukkal, folyamatosan kamerákkal figyelik őket, és biztonsági őrök is ellenőrzik a munkát. A feladatlap eredetijét páncélszekrényben, a másolatokat pedig biztonsági őrrel védett szobában kell tárolni.
Nem jó a túl sok zseb
A példányok innen visszakerülnek az Oktatási Hivatalba, ahol egy külön osztály dobozolja a feladatsorokat iskolánként és tantárgyanként. Persze ez a csapat is külön felügyelőt kap, a táskákat és a mobilokat az öltözőben kell hagyni, és a zsebek sem jelentenek jó pontot.
Kilépéskor minden dolgozót ellenőriznek, a fegyveres őrökkel védett épületet pedig csak osztályvezetői engedéllyel lehet elhagyni, minden be- és kilépésről nyilvántartást vezetnek.
A dobozok ezután a körzetközponti jegyzőkhöz kerülnek, aki az iskola képviselőjével közösen ellenőrzi a dobozok tartalmát, legkésőbb három munkanappal az érettségi előtt: ezen már túlvagyunk. Az iskolaigazgatók a vizsga reggelén vehetik át a teszteket - de csak az aznapi tantárgyból vagy tantárgyakból.
| Központi szóbeli az államosított iskolákban |
A kormányhivatalokhoz került megyei iskolák középszintű szóbeli tételsorát ettől az évtől az Oktatási Hivatal állítja össze, ez már elérhető az interneten. Eddig csak az alapvető vizsgakövetelményeket határozták meg (például a „kötelező” szerzők körét), a pontos tételcímeket az iskola vizsgabizottsága állította össze. Emelt szinten a tantárgyi bizottság felügyeli az érettségit. A szóbeliztető tanárok elé egy órával a vizsga előtt kerülnek a tételek. |
Mindenki hibázik
Hiába a szigorú szabályozás, időnként porszem kerül a gépezetbe.1989-ben a matekérettségi tételcímeit szivárogtatták ki, a bizonyítványokba ezért a negyedik év végi jegy került. 2000-ben a tételkészítésnél és -ellenőrzésnél adódott probléma: véletlenül az előző évi nyelvtani feladatsor került az olaszérettségibe, a feladatlapokat azonban elfogadták.
2005-ben, a kétszintű érettségi első évében a magyarérettségi feladatlapja került fel az internetre, de töri- és matekfeladatokat is lehetett szerezni. Történelemből új feladatsor készült, a matekérettségit pedig újra kellett írni. Az érettségi botrányokról szóló összeállításunkat itt olvashatjátok.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
