Ókori Róma és második világháború - ezek az esszétémák a középszintű töriérettségiben

Hamisak voltak az interneten terjedő esszétémák. Mutatjuk, milyen témákat kaptak a vizsgázók a középszintű történelem érettségiben.

  • Székács Linda

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az írásbeli érettségi második részében két rövid és két hosszú esszéből kell egyet-egyet választaniuk a középszinten vizsgázó diákoknak, amiket a megadott források, péládul szöveg, képek vagy térképek segítségével kell kidolgozniuk.

Idén a középszinten érettségizők a 100-130 szavas rövid esszében az Ókori Róma egy jelentős uralkodójáról vagy a második világháború egy jelentős helyszínéről írhatnak, míg a 210-260 szavas hosszú esszé témaköre a Reformkor egy jelentős alakja vagy az 1989-es események lehetnek. Ez azt jelenti, hogy hamisak voltak azok az esszétételek, amik kedd este fél 9 körül kezdtek el terjedni egy érettségizők által használt Facebook-csoportban.

A középszinten vizsgázóknak a rövid feladatokkal együtt összesen 180 percük van a feladatok megoldására. A feladatlapokat nem veszik el tőlük, így tehát a rendelkezésükre álló időt maguknak kell beosztaniuk.

A rövid feladatok témaköreiről itt írtunk:

 

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt követhetitek:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.