Lázár Ervin és Petőfi Sándor a középszintű magyarérettségi műelemző részében

Petőfi Csokonai című versét Tóth Árpádéval kell összevetnie annak, aki nem a Lázár Ervin novellát választja.

  • Kacskovics Mihály Béla

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.

A magyarból középszinten érettségizők vagy Lázár Ervin: A kovács című novelláját elemezhetik, vagy Petőfi Sándor: Csokonai és Tóth Árpád: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét kell összehasonlítaniuk.

Akármelyiket is választják a középszinten érettségizők, egy biztos: fogalmazásuknak 400-800 szavasnak kell lennie.

Arra, hogy Petőfi benne lesz a középszintű magyarérettségiben, számítani lehetett: Petőfi emlékév van, a költő pont 200 éve született.

 

Petőfi gyakori visszatérője a magyarérettségiknek: 2022-ben például az emelt szintű vizsga szóbeli tételei között került elő a költő munkássága.

A középszintű magyar érettségi első feladatsorának második részében a diákok két szövegalkotási feladatból választhatnak: vagy egy megadott témáról írnak érvelést, vagy egy megadott műfajban és megadott témáról kell hétköznapi műfajú szöveget (például panaszlevelet, hozzászólást, felszólalást, kérvényt) írniuk. A szövegnek 120-200 szóból kell állnia, és maximum tíz pontot lehet szerezni.

A diákoknak a magyar érettségi szövegértési feladatai között egy borokról szóló szöveget kellett értelmezniük, utána pedig vagy biciklizős kampányról kellett írniuk, vagy egy ajánlólevelet kellett összerakniuk.

A középszinten érettségizőknek tavaly Szabó Magda egyik novelláját, vagy Janus Pannonius egy versét kellett elemezniük.

Közvetítésünket a hétfői érettségiről ide kattintva tudod követni:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.