Petőfi Csokonai című versét Tóth Árpádéval kell összevetnie annak, aki nem a Lázár Ervin novellát választja.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és a rövid szövegalkotásról ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok.
A magyarból középszinten érettségizők vagy Lázár Ervin: A kovács című novelláját elemezhetik, vagy Petőfi Sándor: Csokonai és Tóth Árpád: Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét kell összehasonlítaniuk.
Akármelyiket is választják a középszinten érettségizők, egy biztos: fogalmazásuknak 400-800 szavasnak kell lennie.
Arra, hogy Petőfi benne lesz a középszintű magyarérettségiben, számítani lehetett: Petőfi emlékév van, a költő pont 200 éve született.
Petőfi gyakori visszatérője a magyarérettségiknek: 2022-ben például az emelt szintű vizsga szóbeli tételei között került elő a költő munkássága.
A középszintű magyar érettségi első feladatsorának második részében a diákok két szövegalkotási feladatból választhatnak: vagy egy megadott témáról írnak érvelést, vagy egy megadott műfajban és megadott témáról kell hétköznapi műfajú szöveget (például panaszlevelet, hozzászólást, felszólalást, kérvényt) írniuk. A szövegnek 120-200 szóból kell állnia, és maximum tíz pontot lehet szerezni.
A diákoknak a magyar érettségi szövegértési feladatai között egy borokról szóló szöveget kellett értelmezniük, utána pedig vagy biciklizős kampányról kellett írniuk, vagy egy ajánlólevelet kellett összerakniuk.
A középszinten érettségizőknek tavaly Szabó Magda egyik novelláját, vagy Janus Pannonius egy versét kellett elemezniük.
Közvetítésünket a hétfői érettségiről ide kattintva tudod követni:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
