Féltek a matekérettségitől? Tippek, hogy biztosan meglegyen a minimum

Az érettségi előtti hetekben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan, és mire érdemes odafigyelni a vizsgán, milyen trükkök vannak és milyen tanácsokat érdemes megfogadni azoknak, akik a "túlélésre" mennek. Most ez utóbbit nézzük meg a matekérettségire fókuszálva.

  • Eduline

"Azoknak, akik tartanak a matektól és középszinten a minimumra mennek, nagyon fontos, hogy az első feladatrészben jól teljesítsenek és igyekezzenek minél több egyszerűen megszerezhető pontot bezsebelni" – ezt ajánalotta már tavaly is Rubovszky Cecília, a Studium Generále matekszekciójának vezetője, és a tanácsát idén is érdemes megfogadni.

A középszintű, írásbeli matekérettségin összesen 100 pontot lehet szerezni. Az első, rövidebb feladatokból álló részben maximum 30 pont, a második, nehezebb feladatrészben pedig összesen 70 pont érhető el. Az első feladatlap megoldására, vagyis összesen 12 feladatra 45 percet kapnak a diákok.

Fontos, hogy az érettségi előtti időszakban minél több ilyen feladatsort oldjatok meg időre, mert csak így lesz meg a kellő rutinotok a 45 perces részben, hiszen az első részben viszonylag kevés idő jut egy-egy feladatra, még kevesebb idő az ellenőrzésre. Viszont, ha rutint szereztek már a felkészülés alatt, a vizsgán is könnyebben fog menni a megoldás - tanácsolja a szakember.

A második részben is vannak minden évben könnyebbnek számító részfeladatok, itt is ügyesen össze lehet szedni olyan pontokat, amikkel talán meg is van a  vizsga.

Mindezek mellett a megoldókulcsokat is folyamatosan nézzétek, és ha hibáztatok, akkor ott érdemes újra átnézni a feladatot, mert ebből tanulhattok a legtöbbet.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

 

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.