Készülj fel legális puskákkal: ezek legyenek nálad az érettségin

Lista mindenről, amit használhatsz a feladatok megoldásához közép- és emelt szinten.

  • Tarnay Kristóf
  • Magyar: írásbelin helyesírási szótár, ezt nem lehet bevinni, hanem a teremben biztosítanak négy darabot belőle és azt lehet használni. Szóbelin pedig irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatokhoz más nyomtatott anyag, például internetes oldal, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, album, stb., ezt is helyben biztosítják.
  • Matematika: akár többféle függvénytáblázat is (kivéve az emelt szóbelit), olyan zsebszámológép, amely nem tud szöveges adatokat tárolni és megjeleníteni, körző, vonalzó és szögmérő, illetve emelt szóbelin a feladatokhoz kapcsolódó képlettár.
Még könyvjelzők sem!

Az érettségin nagyon hasznos függvénytáblázatot csak úgy lehet bevinni és használni a vizsgán, ha nincs semmi beleírva, ezzel veszik elejét a csalásoknak. Ugyanakkor – miután ezt a kérdést több helyen számos diák feltette –, megkeresésünkre az Oktatási Hivatal azt közölte, nem csak írni nem lehet bele, de még üres post-itekkel, könyvjelzőkkel sem lehet megjelölni a fontosabb oldalakat.

  • Történelem: kronológiai adattáblázat nélküli középiskolai történelematlasz, az állami tankönyvfejlesztő kiadásában (emelt szinten csak a II. feladatsorhoz), ezt az írásbelire magadnak kell vinni, szóbelire bekészítik. Illetve az írásbelire helyesírási szótár, amit itt is bekészítenek a termekbe. A kronológia kivétele korábban nagy port kavart, ugyanakkor érdemes átnézni előre az atlaszt, mert a térképeken továbbra is szerepelnek évszámok.
  • Élő idegennyelvek: a középszintű írásbeli IV. rézéhez, azaz a szövegalkotáshoz nyomtatott szótár, amit magadnak kell vinni. (Az iskola pedig bekészíti a CD-lejátszót a hallott szövegértéshez.)
  • Fizika: írásbelin függvénytáblázat és olyan zsebszámológép, amely nem tud szöveges adatokat tárolni és megjeleníteni. Szóbelin csak ez utóbbi, a függvénytáblázatot itt már az intézménynek kell biztosítania, ahogyan a tételekhez csoportosított kísérleti eszközöket, illetve mérőműszereket is.
Pixabay
  • Földrajz: az írásbeli II. feladatlapjához középiskolai földrajz atlasz (csak középszinten, ahol az I. feladatlaphoz semmit nem lehet használni) és olyan zsebszámológép, amely nem tud szöveges adatokat tárolni és megjeleníteni, illetve körző és vonalzó, ezeket magadnak kell vinni. A szóbelihez pedig az iskola biztosítja a középiskolai földrajz atlaszt.
  • Biológia: írásbelin olyan zsebszámológép, amely nem tud szöveges adatokat tárolni és megjeleníteni, emelt szintű szóbelin szintén. Középszintű szóbelin pedig az Állatismeret és Növényismeret című könyv vagy ezzel egyenértékű más kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök, melyeket az iskola biztosít.
  • Kémia: függvénytáblázat periódusos rendszerrel, és olyan zsebszámológép, amely nem tud szöveges adatokat tárolni és megjeleníteni. Ezeket mindkét szinten az írásbelin neked, a szóbelin az iskolának kell biztosítania, az intézménynek emellett a szóbelikre a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközöket is be kell készítenie.
  • Mozgóképkultúra és médiaismeret: semmi nincs, amit neked kell vinned, az iskola kell, hogy biztosítsa a DVD-játszót és televíziót vagy kivetítőt a feladatban szereplő bejátszások levetítéséhez.
  • Testnevelés: neked kell vinni a személyi sportfelszerelést, az iskola pedig biztosítja a gyakorlati vizsgához az ott részletezett eszközöket.
A többi tantárgy leírását itt találjátok, a táblázatban a jobb oldali, vizsgaleírásos pdf-ekben.
      Hozzászólások

      Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

      Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

      Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

      A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

      Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

      Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

      „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

      Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

      Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

      A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.