Pár hét múlva elstartol az idei tavaszi ügyintézési időszak az egyetemi felvételiben, összeszedtük, mikor érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.
Április 20-tól egészen július közepéig módosíthattok majd a felvételi "jelentkezésilapotokon" - azaz adatokat pótolhattok, dokumentumokat csatolhattok és sorrendet is változtathattok. Viszont ez utóbbit érdemes nagyon átgondolni, mert módosítani csak egyetlen alkalommal lehet majd. Vagyis aki megtette, később már nem változtathat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nemcsak nem módosítható, hanem visszavonhatatlan os, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.
Az is nagyon fontos, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet mozgatni, vagyis új képzést nem lehet megjelölni, vagy meglévő jelentkezési helynél intézményt, szakot módosítani. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretné valaki felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelölte meg, lehetősége van a költségtérítéses párját is hozzáadni - emeli ki az idei tájékoztató.
Mikor érdemes változtatni?
Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - ilyenkor lehet egy kicsit taktikázni.
Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel, mint az önköltséges.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
