Még nem késő változtatni - minden, amit az idei felvételi sorrendmódosításáról tudni kell

Pár hét múlva elstartol az idei tavaszi ügyintézési időszak az egyetemi felvételiben, összeszedtük, mikor érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.

  • Csik Veronika

Április 20-tól egészen július közepéig módosíthattok majd a felvételi "jelentkezésilapotokon" - azaz adatokat pótolhattok, dokumentumokat csatolhattok és sorrendet is változtathattok. Viszont ez utóbbit érdemes nagyon átgondolni, mert módosítani csak egyetlen alkalommal lehet majd. Vagyis aki megtette, később már nem változtathat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nemcsak nem módosítható, hanem visszavonhatatlan os, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.

Az is nagyon fontos, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet mozgatni, vagyis új képzést nem lehet megjelölni, vagy meglévő jelentkezési helynél intézményt, szakot módosítani. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretné valaki felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelölte meg, lehetősége van a költségtérítéses párját is hozzáadni - emeli ki az idei tájékoztató.

Mikor érdemes változtatni?

Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - ilyenkor lehet egy kicsit taktikázni.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel, mint az önköltséges.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.