Hittanóra, Pakson szerzett érettségi és ICDL-vizsga: 2024-től ezekre is járhat többletpont a felvételin

2024-től változnak az egyetemi felvételi pontszámítási szabályai - az egyetemek dönthetnek az érettségi pontoknál figyelembe vehető tárgyak mellett arról is, mire adnak egyes szakon pluszpontokat. Összeszedtünk pár extra teljesítményt, bizonyítványt és eredményt, amiért eddig nem járt többletpont, de jövőre beleszámíthatnak a felvételibe.

  • Csik Veronika

Paks, Dunaújváros középiskoláiban végzett diák az érettségi bizonyítványa alapján 50, a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában végzett diák egyenesen 100 pontot kaphat jövőre az egyetemi felvételin, ha a Dunaújvárosi Egyetemre jelentkezik – áll az egyetem 2024-es felvételi pontszámítási listájában.

Jövőre több helyen is átalakul majd a jól megszokott felvételi pontszámítási rendszere: az egyetemek saját maguk dönthetnek arról, milyen intézményi pontokat (korábban többletpontokat) adnak majd a felvételizőknek, és arról is, hogy mennyit ér majd egy-egy plusz teljesítmény, bizonyítvány, sőt kiválaszthatják, melyik érettségi tárgyat veszik figyelembe ötödikként a pontszámításhoz. Lényegében az eddigi központi szabályokat, nagyon sok eltérő intézményi szabály váltja majd fel, ennek eredménye az is lehet, hogy minden szakon más lesz majd a pontszámítás menete, vagy egy kiválasztott szak - például gazdálkodás és menedzsment - esetében minden intézmény máshogy számolja majd a pontokat, így az egyik helyen lehet, hogy 420 pontotok lesz ugyanazokkal az eredményekkel, a másikon meg csak 386.

Bár az alapszabály, hogy a pluszteljesítmény maximum 100 pontot ér majd az 500 pontos felvételiben, megmarad. Ennél többet jövőre sem gyűjthetnek majd a felvételizők, viszont több forrásból lehetnek jogosultak az extra pontokra.

Hoztunk néhány példát azokra a teljesítményekre, amikre idén még nem járt többletpont, jövőre viszont akár többet is szerezhettek velük. Természetesen fontos, hogy az intézményi pont (ahogy a nevében is benne van) az egyetem döntése alapján más-más szakon más-más lehet, sőt egyetemenként is eltérő lehet - így, ha jövőre felvételiztek, mindenképpen nézzétek meg a választott egyetemeket ebben a listában.

Középiskolai tanulmányok, de nem úgy, ahogy eddig

A középiskolai tanulmányok eddig is számítottak a felvételiben, de 2024-től ennek extra jelentősége is lehet. A Dunaújvárosi Egyetemen – ahogy már említettük – külön sorban tüntetik fel, hogy Paks és Dunaújváros középiskoláiban végzett diákok plusz 50 pontot kaphatnak (ami a maximum megszerezhető 100 pontból elég jelentős pontszám). Ezen felül az egyetemen a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában végzett diákok érettségi bizonyítvány alapján egyenesen 100 pontot is kaphatnak.

Versenyeredmények

Eddig csak a meghatározott tudományos és sportversenyeken elért helyezésekért járt többletpont a felvételiben, jövőre viszont új eredményeket is figyelembe vehetnek az intézmények - sokan éltek is a lehetőséggel. Az Óbudai Egyetemen a FIRST Lego League Challenge baráti legoversenyért a megyei- vagy középdöntő, illetve a forduló után egy látogatási/részvételi igazolás bemutatásával akár 20 pont is szerezhető.

De jövőre 20 pontot érhet a Miskolci Egyetem által szervezett szövegértési felkészítő kurzuson való részvétel az egyetemen. A Szép Magyar Beszéd verseny megyei dobogósai 30 pontot kaphatnak a bölcsészettudományi képzések esetében, sőt már a részvételért is 10 pont jár. A Szegedi Tudományegyetemen pedig a gazdaságtudományi szakoknál 15 pontot érhet az ECOCAMP nyári táborban való részvétel.

Hittan

Alapvetően a hittudományi egyetemeken, főiskolákon számolhattok ilyen jellegű pontokkal. A középiskolában tanult katolikus hittan után tanévenként 15 pluszpontot adnak majd 2024-től például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - így 100-ból összesen 50 pluszpontot is megszerezhetnek majd a felvételizők. Ezen felül a PPKE-n külön tíz pontot adunak (a fenti megszerezhető az 50 ponton belül) a katolikus egyházközség életében történő aktív részvételre.

A Károli Gáspár Református Egyetemen a hittanérettségi 25 pontot érhet, a református középiskolában végzett a jelentkezők pedig szintén 25 pontot kapnak.

Alapfokú nyelvvizsga, nyelvtudás

2023-ig a középfokú, komplex nyelvvizsgáknál alacsonyabb szintű nyelvtudásért nem járt többletpont, a felvételi szabályok módosításával néhány egyetem viszont úgy döntött, hogy már az alapfokú (B1/A2) bizonyítványt is díjazza majd pluszpontokkal. A Dunaújvárosi Egyetemen például 20 pontot fognak kapni az ilyen nyelvvizsgával rendelkező diákok.

Sőt, vannak olyan egyetemek, melyek nem csak a komplex (azaz írásbeli-szóbeli) nyelvvizsgáért adnak pluszpontokat, hanem figyelembe veszik csak a szóbelit vagy csak az írásbelit is. A Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetemen például 18 pontot kaphattok, az Óbudai Egyetemen alapfokú A2 szóbeli és írásbeli nyelvvizsga 5-5, a komplex 10 pontot is írhat.

ICDL-vizsga (korábban ECDL)

Természetesen az informatikai területre felvételizők örülhetnek, a nemzetközi számítógép-használói „jogosítványért” több egyetemen is pluszpontokat kapnak majd a felvételizők. A BME-n az ICDL Base bizonyítványért 25 pontot, az ICDL Standardért 50 pontot, a fejlett digitális ismereteket igazoló ICDL Advanced tanúsítványért pedig 75 pontot ad a felvételizőknek. Az Óbudai Egyetemen 20 pontot ér bármilyen típusú ICDL-bizonyítvány igazolása.

Munkatapasztalat

Eddig alapképzések és osztatlan mesterképzések esetében ritkán számított a munkatapasztalat, erre inkább a mesterképzések esetében volt példa. Jövőre viszont a releváns munkatapasztalat is számíthat: az ELTE igazságügyi igazgatási képzésén például 20 pontot érhet egy releváns munkatapasztalat persze csak a megfelelő igazolással. A Pázmányon több képzési területen is számít majd a munkatapasztalat, itt is csak a képzési területnek megfelelő munkakörben szerzett munkatapasztalat és egyéni elbírálás alapján, de akár 30 ponttért. A BME-n a négy évet elérő, illetve meghaladó "összegzett időtartamú szakirányú munkatapasztalat" a maximális 100 pontot jelenti majd.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.