Idén sem mindenki kaphat pluszpontokat az emelt szintű érettségiért: itt vannak a szabályok

Bár 2023-ban már egy kicsit átalakult a felvételi, az emelt szintű érettségi idén is többletpontot ér majd azoknak, akik a nehezebb vizsgát választják. Viszont a pluszpontokért feltételeket kell teljesíteni, mutatjuk, miket.

  • Eduline

Idén is kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségiért, ha ebből számítják az érettségi pontokat.

Persze idén is vannak kivételek: a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti jellegű egyszakos és kétszakos osztatlan tanárképzések esetében, valamint az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakon nincs ilyen pluszpont, hiszen itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Ha jár többletpont, akkor is figyelembe kell venni, hogy

  • csak akkor kaphattok többletpontokat az emelt szintű vizsgáért, ha (részben vagy egészében) ebből/ezekből számítják az érettségi pontjaitokat,
  • és az emelt szinten teljesített vizsgátok legalább 45%-os eredményű.

Mennyi ponttal számolhattok?

Ha a fenti feltételeket kipipáltátok, akkor az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

A pluszpontok összege azonban most is maximum 100 pont - ennél többet az emelt szintű érettségikkel sem gyűjthettek. Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételi tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok. Így viszont a többi pluszpontotok - nyelvvizsga, oklevelek és korábbi versenyeredmények - nem számít majd, hiszen ezzel ki is maxoltátok a többletpontokat.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.