Mutatós képeket osztott meg az Oktatási Hivatal az idei egyetemi felvételiről: ilyen 2023 számokban

Idén majdnem 126 500-an jelentkeztek 2023-ban egyetemre, többségük állami ösztöndíjas képzésekre. Mutatjuk az idei felvételi statisztikáit képekben.

  • Eduline

Ahogy már korábban megírtuk, idén is a gazdasági szakok voltak a legnépszerűbbek, úgyhogy idén is ez a terület vonzotta a legtöbb jelentkezőt a tudományterületi összehasonlításban is.

Az idei felvételi eljárásban változott a pontszámítás: az alap- és osztatlan képzésekre készülőknek (általános felvételi követelményként) már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Egyes szakokon a korábbi közzétett érettségi követelményekhez képest a felsőoktatási intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett. Emellett megszűnt a jogszabályi minimumponthatár is - emeli ki az Oktatási Hivatal.

A legtöbben, a jelentkezők 70 százaléka alapképzést jelölt meg első helyen, osztatlan képzést 10 százalékuk, felsőoktatási szakképzést 4 százalékuk, 17 százalékuk pedig mesterképzést.

Mi jön a jelentkezés után?

Legkésőbb 2023. április 20-ig elindul az e-ügyintézési időszak, a felvételizők az E-felvételiben nyomon követhetik majd a rögzített adataikat, ellenőrizhetik a feltöltött dokumentumaikat, illetve azok feldolgozottságát, elbírálását, valamint láthatják a rögzített/átvett eredményeiket és a felvételi pontszámaikat is. 2023. július 12-ig lesz lehetőségük a felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumaik, eredményeik feltöltésére, valamint egyetlen alkalommal módosíthatják a jelentkezési helyek sorrendjét.

A ponthatárok 2023. július 26-án jönnek.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.