Változott a 2023-as egyetemi felvételi néhány alapvető szabálya - idén már nincsenek minimumponthatárok. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.
2023-tól megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Korábban ezek voltak azok a ponthatárok, ami alatt szóba sem jöhetett az egyetem, ugyanis aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhette el a képzését.
A fenti - ma már nem érvényes - ponthatárokat egyébként az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kellett elérni. Mivel ez az első felvételi időszak, hogy nincsenek érvényben, az, hogy mennyivel lesz esetleg alacsonyabb a bekerülési határ, csak június végén, a ponthatárhúzás napján derül ki, de az biztos, hogy jogszabályi akadály már nincs az esetleg 280 pontnál kevesebbel felvételizők előtt sem.
Idén hogyan kell kiszámolni a pontokat? Itt nézhetitek meg.
Sőt, 2023-tól nincsenek központi előzetes ponthatárok sem. A korábban a legnépszerűbb képzéseken megállapított ponthatárok intézménytől függetlenül vonatkoztak az egyes szakokra, aki ezeket nem érte el, nem tanulhatott az adott szakon állami ösztöndíjas képzésen.
Viszont fontos, hogy csak a központi ponthatárok szűntek meg - az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy előzetes ponthatárokhoz kötik a sikeres felvételit. Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg.
Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
