Már csak ma lehet egyetemre jelentkezni - összeszedtük az idei felvételi legnagyobb változásait

Ma éjfélkor lejár a felvételi jelentkési határideje, sőt idén a hitelesítést is február 15-ig kell intézni. Összeszedtük mi változik idén a felvételiben - több olyan szabály(változás) is van, ami több tízezer felvételizőt érint.

  • Csik Veronika

Három plusz egy új szabály, ami mindenkit érint

  • Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Persze az emelt szintű vizsga most is többletpontot jelenthet - erről itt írtunk bővebben.
  • Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények a már megjelentekhez képest elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listáját itt nézhetitek meg. Sőt, idén már lesznek olyan népszerű szakok is, ahol nem kell majd emelt szintű vizsgát tenni - ezeket itt szedtük össze.
  • Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt).

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon sem, az egyetemek viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Megnéztük a legnépszerűbb szakokat.

Hitelesíteni is február 15-ig kell

A hitelesítési határidő - eltérően a korábbi évek gyakorlatától, amikor erre a jelentkezési határidő után 5 nap volt még hitelesíteni - most egybeesik a jelentkezési határidővel, azaz legkésőbb február 15-ig meg kell tenni. Arról, hogy pontosan hogyan kell hitelesíteni itt írtunk le mindent.

Új szakok és képzések

Egyre több egyetem hirdet egy év alatt elvégezhető mesterszakokat - a hallgatók a korábban elvégzett kurzusokat, tanfolyamokat, sőt még a céges képzéseiket is kreditekre válthatják, ha azok témája passzol a szakhoz, de az egyetemek elismerik a releváns munkatapasztalatot is - ezzel több (kétéves) gazdasági mesterképzést akár egy évre is le lehet rövidíteni. Akinek nincs mit elismertetnie, az is felgyorsíthatja a diplomaszerzést, és egy év kemény tanulással kétévnyi tananyagot is letudhat. Jó sok időt és pénzt spórolva.

Ha ti is idén felvételiztek, itt követhetitek a legfontosabb híreket a 2023-as általános felvételi eljárásról.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.