Nem csak a tanulmányi, de a sporteredmények is pontokat érhetnek a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon. Mutatjuk, mennyit.
Bár az egyetemek és főiskolák 2024-től maguk dönthetnek arról, hogy hány pontot adnak a különböző versenyeredményekért, a legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is pontokkal díjazza a jeles sporteredményeket.
Idén azonban még egységesek a szabályok. Azok a diákok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, a Paralimpián, Siketlimpián vagy Sakkolimpián, 50 extra pontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin. De 30 pontot ér a világbajnokságon és az Európa-bajnokságokon elért legalább 3. helyezés is, míg az egyetemi világbajnokságokon, az Universiadén, a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon, valamint az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért pedig 20, az országos bajnokságon szerzett éremért 15, a Diákolimpián szerzett dobogós helyért pedig 10 pont jár. A pontok feltétele a hivatalos igazolás mellett minden esetben az, hogy olyan sportág legyen, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer, valamint hogy az eredmény a jelentkezést megelőző 8 évben született.
Ha egyszerre több eredménnyel is rendelkeztek, az nem jelenti azt, hogy minden egyes eredményetek után bezsebelhetitek az extra pontokat, a NOB által elismert sportágakban elért helyezésért ugyanis legfeljebb egyszer, a pontszámítás alapján legkedvezőbb eredményért járhat többletpont.
A sporteredményekért járó extra pontokról itt olvashattok bővebben.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
