Nem csak a tanulmányi, de a sporteredmények is pontokat érhetnek a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon. Mutatjuk, mennyit.
Bár az egyetemek és főiskolák 2024-től maguk dönthetnek arról, hogy hány pontot adnak a különböző versenyeredményekért, a legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is pontokkal díjazza a jeles sporteredményeket.
Idén azonban még egységesek a szabályok. Azok a diákok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, a Paralimpián, Siketlimpián vagy Sakkolimpián, 50 extra pontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin. De 30 pontot ér a világbajnokságon és az Európa-bajnokságokon elért legalább 3. helyezés is, míg az egyetemi világbajnokságokon, az Universiadén, a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon, valamint az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért pedig 20, az országos bajnokságon szerzett éremért 15, a Diákolimpián szerzett dobogós helyért pedig 10 pont jár. A pontok feltétele a hivatalos igazolás mellett minden esetben az, hogy olyan sportág legyen, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer, valamint hogy az eredmény a jelentkezést megelőző 8 évben született.
Ha egyszerre több eredménnyel is rendelkeztek, az nem jelenti azt, hogy minden egyes eredményetek után bezsebelhetitek az extra pontokat, a NOB által elismert sportágakban elért helyezésért ugyanis legfeljebb egyszer, a pontszámítás alapján legkedvezőbb eredményért járhat többletpont.
A sporteredményekért járó extra pontokról itt olvashattok bővebben.
Folytatjuk a 2023-as felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályairól szóló cikksorozatunkat. Ma azt nézzük meg, hány pontot ér az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
