Nem csak a tanulmányi, de a sporteredmények is pontokat érhetnek a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon. Mutatjuk, mennyit.
Bár az egyetemek és főiskolák 2024-től maguk dönthetnek arról, hogy hány pontot adnak a különböző versenyeredményekért, a legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is pontokkal díjazza a jeles sporteredményeket.
Idén azonban még egységesek a szabályok. Azok a diákok, akik részt vettek az olimpiai játékokon, a Paralimpián, Siketlimpián vagy Sakkolimpián, 50 extra pontot kaphatnak a felsőoktatási felvételin. De 30 pontot ér a világbajnokságon és az Európa-bajnokságokon elért legalább 3. helyezés is, míg az egyetemi világbajnokságokon, az Universiadén, a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon, valamint az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért pedig 20, az országos bajnokságon szerzett éremért 15, a Diákolimpián szerzett dobogós helyért pedig 10 pont jár. A pontok feltétele a hivatalos igazolás mellett minden esetben az, hogy olyan sportág legyen, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismer, valamint hogy az eredmény a jelentkezést megelőző 8 évben született.
Ha egyszerre több eredménnyel is rendelkeztek, az nem jelenti azt, hogy minden egyes eredményetek után bezsebelhetitek az extra pontokat, a NOB által elismert sportágakban elért helyezésért ugyanis legfeljebb egyszer, a pontszámítás alapján legkedvezőbb eredményért járhat többletpont.
A sporteredményekért járó extra pontokról itt olvashattok bővebben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
