Több egyetemen nem lesznek minimumponthatárok a 2023-as felvételin, de van, ahol megtartják az eddigi szabályokat

Hol nézhetitek meg, meghúzott-e valamilyen minimumponthatárt a 2023-as felvételin az az egyetem vagy főiskola, ahol szeretnétek továbbtanulni?

  • Eduline

Korábban már többször írtunk arról, hogy a 2023-as felvételin már nem lesz „jogszabályi minimumponthatár”. Korábban nem volt érdemes jelentkezni a felsőoktatásba, ha valakinek 240-280-nál kevesebb pontja volt (az alapszakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 volt a minimumponthatár). Ennél kevesebb ponttal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem lehetett szerezni – persze a végleges ponthatárok a szakok nagy részén ennél magasabbak voltak.

Idén már nincs ilyen minimumponthatár, a felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy meghatároznak-e ilyet. A Miskolci Egyetem nemrég a Facebookon is jelezte, hogy náluk idén nem lesz minimumponthatár:

#miskolciegyetem #felvételi2023 ������ A legjobb választásod a Miskolci Egyetem! ✅������ Tudás és egy jó közösség garantált! ▶️...

Posted by Miskolci Egyetem (University of Miskolc) on Sunday, February 5, 2023

Az Óbudai Egyetemen viszont lesznek: a gazdasági és informatikai alapszakokon 280 pont marad a minimumponthatár, a műszaki és agrár BSc-képzéseken 260 lesz. A felsőoktatási szakképzéseken is marad a 240-es limit.

A Pannon Egyetem oldalán azt írta, „szem előtt tartva a várható sikeres tanulmányi teljesítést”, a felsőoktatási szakképzéseken egységesen 240, az alapszakokon 280, a mesterszakokon 50 pont marad a minimumponthatár. 

A 2023-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.