Több egyetemen nem lesznek minimumponthatárok a 2023-as felvételin, de van, ahol megtartják az eddigi szabályokat

Hol nézhetitek meg, meghúzott-e valamilyen minimumponthatárt a 2023-as felvételin az az egyetem vagy főiskola, ahol szeretnétek továbbtanulni?

  • Eduline

Korábban már többször írtunk arról, hogy a 2023-as felvételin már nem lesz „jogszabályi minimumponthatár”. Korábban nem volt érdemes jelentkezni a felsőoktatásba, ha valakinek 240-280-nál kevesebb pontja volt (az alapszakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 volt a minimumponthatár). Ennél kevesebb ponttal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem lehetett szerezni – persze a végleges ponthatárok a szakok nagy részén ennél magasabbak voltak.

Idén már nincs ilyen minimumponthatár, a felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy meghatároznak-e ilyet. A Miskolci Egyetem nemrég a Facebookon is jelezte, hogy náluk idén nem lesz minimumponthatár:

#miskolciegyetem #felvételi2023 ������ A legjobb választásod a Miskolci Egyetem! ✅������ Tudás és egy jó közösség garantált! ▶️...

Posted by Miskolci Egyetem (University of Miskolc) on Sunday, February 5, 2023

Az Óbudai Egyetemen viszont lesznek: a gazdasági és informatikai alapszakokon 280 pont marad a minimumponthatár, a műszaki és agrár BSc-képzéseken 260 lesz. A felsőoktatási szakképzéseken is marad a 240-es limit.

A Pannon Egyetem oldalán azt írta, „szem előtt tartva a várható sikeres tanulmányi teljesítést”, a felsőoktatási szakképzéseken egységesen 240, az alapszakokon 280, a mesterszakokon 50 pont marad a minimumponthatár. 

A 2023-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.