Hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek idén az egyetemek a pedagógusképzéseken?

Finoman szólva sem ez volt a legnépszerűbb terület: tavaly 6453 kezdtek el valamilyen pedagógusképzést. Megnéztük, idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pedagógusképzéseken az egyetemek és főiskolák.

  • Eduline

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van. A korábbi években a pedagógusképzésekhez is tartozott előzetes ponthatár, idén nincs ilyen előzetes követelmény, viszont az egyetemek fix számban hirdettek meg ingyenes férőhelyeket a képzési területen, összeszámoltuk őket.

2023-ban 10 685 állami hely lesz a pedagógusképzési területen, így oszlik meg az egyetemek között:

  • Apor Vilmos Katolikus Főiskola 225
  • Budapesti Gazdasági Egyetem 60
  • Brenner János Hittudományi Főiskola 22
  • Budapest Kortárstánc Főiskola 20
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 615
  • Debreceni Egyetem 1358
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem 80
  • Dunaújvárosi Egyetem 180
  • Egri Hittudományi Főiskola 10
  • Evangélikus Hittudományi Egyetem 165
  • Eötvös József Főiskola 160
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 1245
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 3507
  • Gál Ferenc Egyetem 415
  • Károli Gáspár Református Egyetem 665
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 167
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 275
  • Miskolci Egyetem 539
  • Milton Friedman Egyetem 30
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem 35
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 15
  • Magyar Táncművészeti Egyetem 42
  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem 155
  • Nyíregyházi Egyetem 437
  • Óbudai Egyetem 54
  • Pannon Egyetem 209
  • Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 39
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem 431
  • Pécsi Tudományegyetem 1572
  • Semmelweis Egyetem 120
  • Soproni Egyetem 486
  • Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 165
  • Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 40
  • Széchenyi István Egyetem 306
  • Szegedi Tudományegyetem 1492
  • Tokaj-Hegyalja Egyetem 90
  • Veszprémi Érseki Főiskola 25

Érdekesség, hogy tavaly összesen 11 977-en jelentkeztek ilyen képzésre valamelyik egyetemen és összesen 6453-an kerültek be (ez egyébként az utóbbi évek negatív rekordja volt).

Kíváncsiak vagytok az idei kapacitásszámokra a többi egyetemen is? Kattintsatok ide.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.