Először 2022-ben hirdettek és indítottak az egyetemek Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést, idén hat egyetem próbálkozik az új tanári szakkal - a felvételi előtt tájékoztatót is tartanak.
A jelentkezését idén is hét képzőhely várja szerte az országban. Jelentkezni idén már emeltszintű érettségi nélkül is lehet
- posztolt a képzésről Hankó Balázs, felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkár, hozzátéve, 2023-ban az ELTE budapesti és szombathelyi kara, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Pécs és Szeged egyetemei is meghirdetik a képzést.
A szak a tavalyi felvételi időszak előtt is komoly reklámot kapott: külön oldala, Instagram-fiókja és Facebook-profilja is van, ahol a felvételizők kedvükre keresgélhettek a szakot meghirdető egyetemek között is. Úgy túnik, idén sem lesz máshogy: 2023. január 20-án, pénteken egy ötórás "nyílt napot" is szerveznek a szaknak a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Mi az a Z-szak?
A természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek már az első évben is azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését. Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt.
A nagy reklám ellenére 2022-ben a szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdte el. Pedig természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy 2022-ben elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
