Idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.
Az osztatlan, tíz féléves képzésre tizenhárman, az ennél jóval rövidebb mesterképzésre huszonhatan jutottak be a Z-szakra
– ez derül ki az idei általános és pótfelvételi statisztikáiból. Pedig a Z-szak volt a 2022-es felvételi egyik újdonsága: a természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését.
Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt. A felvételi feltételek is barátiak voltak, bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, és külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak.
Az új szak ötlete – amely nyilvánvalóan az egyre súlyosabbá váló kémia-, fizika- és biológiatanár-hiányra adott volna választ – a felsőoktatási intézményektől érkezett, a képzés egyik ötletgazdája februárban a hvg360-nak azt mondta, "abban, hogy sikerült kidolgozni és szeptembertől majd országosan elindítani az általunk Z-szaknak nevezett természettudomány szakos tanárképzést, biztosan szerepet játszott, hogy mindenki érzi: nő a feszültség a rendszerben a létszámok miatt".
A szak a felvételi időszak előtt komoly reklámot kapott: külön oldala, Instagram-fiókja és Facebook-profilja is van, ahol a felvételizők kedvükre keresgélhettek a szakot meghirdető egyetemek között is. A közösségi médiában zee-szak néven futó egyetemi képzésnek lett két kabalafigurája is, akiknek a nevét Insta-sztoriban szavazhatták meg az emberek: Zoé és Zénó.
Kevesen jelentkeztek, kevesen jutottak be
Ám már a jelentkezési számok alacsonyak voltak. A Z-szakot több budapesti és vidéki egyetem is meghirdette az általános felvételiben, de például az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötéves képzésére mindössze tizenhatan jelentkeztek, és végül öten kerültek be. A Szegedi Tudományegyetem alapszakára kilencen felvételiztek, de végül egy hallgatót sikerült felvenni, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hat jelentkező és három felvett hallgatóval, a Nyíregyházi Egyetem egy hallgatóval zárta az általános felvételit. A Pannon Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen végül nem indult el a szak.
A szakot mesterképzésként is meghirdették az egyetemek két vagy négy féléves formában (ezekre azok jelentkezhettek, akiknek például már van egy tanári végzettségük), ezt az országban összesen - általános és pótfelvételivel együtt - huszonhatan kezdik majd el. A pótfelvételin egyébként az ELTE és az SZTE Z-szakjára még egy-egy, a Nyíregyházi Egyetemére három, az egri egyetemére öt hallgató jutott be.
Pont természettudományos tanár kellene
Pedig természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy, az év elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár.
A pedagógusszakokra jelentkezők száma egyébként is visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
