A felvételi toplistái: ezek voltak a legnépszerűbb szakok, képzési területek és egyetemek tavaly

Még javában tart a felvételi jelentkezési időszaka, de azt most lehet sejteni, hogy mik lesznek a legnépszerűbb szakok, egyetemek vagy képzési területek. Mutatjuk, hol volt a legnagyobb verseny 2022-ben.

  • Csik Veronika

Ahogy a korábbi években, úgy tavaly is taroltak a gazdaságtudományi képzések az egyetemeken, ezt a területet több mint 28 ezren jelölték meg, belőlük majdnem 22 ezren első helyen. A területek közötti népszerűségi ranglista a következő volt az általános felvételiben (jelentkezők/felvettek):

  1. gazdaságtudományok (28 603/17393) 
  2. bölcsészettudomány (17 406/8229) 
  3. műszaki (14 112/8310) 
  4. pedagógusképzés (11 977/6453)
  5. társadalomtudomány (11 780/4893) 
  6. orvos- és egészségtudomány (10 759/6225) 
  7. informatika (10 719/6820) 
  8. jogi (7482/4493)
  9. művészet (6311/2094) 
  10. agrár (5902/3177) 
  11. természettudomány (4418/1946) 
  12. államtudományi (4298/1668) 
  13. sporttudomány (4197/1828) 
  14. művészetközvetítés (876/330)

Természetesen a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok is követték ezt a mintát, a top10-ben tavaly is több gazdasági alapképzés és bölcsészképzés kapott helyet, de sokan jelöltek meg valamilyen mérnöki vagy informatikai képzést. A 2022-es toplista a jelentkezőszámok szempontjából a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10 302) 
  2. kereskedelem és marketing (6720)
  3. pszichológia (5747) 
  4. jogász (5078) 
  5. mérnökinformatikus (5069) 
  6. ápolás és betegellátás (4980) 
  7. nemzetközi gazdálkodás (3907) 
  8. pénzügy és számvitel (3880) 
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3801) 
  10. programtervező informatikus (3723)

A legnépszerűbb mesterszakok a következők voltak (jelentkezőszám):

  1. tanári (2212)
  2. vezetés és szervezés (1766) 
  3. pszichológia (1133) 
  4. marketing (975) 
  5. vállalkozásfejlesztés (735) 
  6. emberi erőforrás tanácsadó (729) 
  7. pénzügy (640) 
  8. nemzetközi tanulmányok (598) 
  9. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (592)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (541)

Az intézményi népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette, ide szeretett volna a legtöbb - több, mint 27 ezer - diák bekerülni. A legnépszerűbb vidéki intézmény a Debreceni Egyetem lett, a Budapesti Corvinus Egyetem viszont éppen leszorult a top10-es listáról, a 6479 jelentkezővel ugyanis csak a tizenegyedik volt a népszerűségi listán.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (27 512) 
  2. Debreceni Egyetem (15 314)
  3. Szegedi Tudományegyetem (14 518) 
  4. Pécsi Tudományegyetem (14 449)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem (13 11) 
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (11 430) 
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8813)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (8290) 
  9. Óbudai Egyetem (8200) 
  10. Széchenyi István Egyetem (7571)

Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.