A felvételi toplistái: ezek voltak a legnépszerűbb szakok, képzési területek és egyetemek tavaly

Még javában tart a felvételi jelentkezési időszaka, de azt most lehet sejteni, hogy mik lesznek a legnépszerűbb szakok, egyetemek vagy képzési területek. Mutatjuk, hol volt a legnagyobb verseny 2022-ben.

  • Csik Veronika

Ahogy a korábbi években, úgy tavaly is taroltak a gazdaságtudományi képzések az egyetemeken, ezt a területet több mint 28 ezren jelölték meg, belőlük majdnem 22 ezren első helyen. A területek közötti népszerűségi ranglista a következő volt az általános felvételiben (jelentkezők/felvettek):

  1. gazdaságtudományok (28 603/17393) 
  2. bölcsészettudomány (17 406/8229) 
  3. műszaki (14 112/8310) 
  4. pedagógusképzés (11 977/6453)
  5. társadalomtudomány (11 780/4893) 
  6. orvos- és egészségtudomány (10 759/6225) 
  7. informatika (10 719/6820) 
  8. jogi (7482/4493)
  9. művészet (6311/2094) 
  10. agrár (5902/3177) 
  11. természettudomány (4418/1946) 
  12. államtudományi (4298/1668) 
  13. sporttudomány (4197/1828) 
  14. művészetközvetítés (876/330)

Természetesen a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok is követték ezt a mintát, a top10-ben tavaly is több gazdasági alapképzés és bölcsészképzés kapott helyet, de sokan jelöltek meg valamilyen mérnöki vagy informatikai képzést. A 2022-es toplista a jelentkezőszámok szempontjából a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10 302) 
  2. kereskedelem és marketing (6720)
  3. pszichológia (5747) 
  4. jogász (5078) 
  5. mérnökinformatikus (5069) 
  6. ápolás és betegellátás (4980) 
  7. nemzetközi gazdálkodás (3907) 
  8. pénzügy és számvitel (3880) 
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3801) 
  10. programtervező informatikus (3723)

A legnépszerűbb mesterszakok a következők voltak (jelentkezőszám):

  1. tanári (2212)
  2. vezetés és szervezés (1766) 
  3. pszichológia (1133) 
  4. marketing (975) 
  5. vállalkozásfejlesztés (735) 
  6. emberi erőforrás tanácsadó (729) 
  7. pénzügy (640) 
  8. nemzetközi tanulmányok (598) 
  9. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (592)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (541)

Az intézményi népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette, ide szeretett volna a legtöbb - több, mint 27 ezer - diák bekerülni. A legnépszerűbb vidéki intézmény a Debreceni Egyetem lett, a Budapesti Corvinus Egyetem viszont éppen leszorult a top10-es listáról, a 6479 jelentkezővel ugyanis csak a tizenegyedik volt a népszerűségi listán.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (27 512) 
  2. Debreceni Egyetem (15 314)
  3. Szegedi Tudományegyetem (14 518) 
  4. Pécsi Tudományegyetem (14 449)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem (13 11) 
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (11 430) 
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8813)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (8290) 
  9. Óbudai Egyetem (8200) 
  10. Széchenyi István Egyetem (7571)

Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.