A felvételi toplistái: ezek voltak a legnépszerűbb szakok, képzési területek és egyetemek tavaly

Még javában tart a felvételi jelentkezési időszaka, de azt most lehet sejteni, hogy mik lesznek a legnépszerűbb szakok, egyetemek vagy képzési területek. Mutatjuk, hol volt a legnagyobb verseny 2022-ben.

  • Csik Veronika

Ahogy a korábbi években, úgy tavaly is taroltak a gazdaságtudományi képzések az egyetemeken, ezt a területet több mint 28 ezren jelölték meg, belőlük majdnem 22 ezren első helyen. A területek közötti népszerűségi ranglista a következő volt az általános felvételiben (jelentkezők/felvettek):

  1. gazdaságtudományok (28 603/17393) 
  2. bölcsészettudomány (17 406/8229) 
  3. műszaki (14 112/8310) 
  4. pedagógusképzés (11 977/6453)
  5. társadalomtudomány (11 780/4893) 
  6. orvos- és egészségtudomány (10 759/6225) 
  7. informatika (10 719/6820) 
  8. jogi (7482/4493)
  9. művészet (6311/2094) 
  10. agrár (5902/3177) 
  11. természettudomány (4418/1946) 
  12. államtudományi (4298/1668) 
  13. sporttudomány (4197/1828) 
  14. művészetközvetítés (876/330)

Természetesen a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok is követték ezt a mintát, a top10-ben tavaly is több gazdasági alapképzés és bölcsészképzés kapott helyet, de sokan jelöltek meg valamilyen mérnöki vagy informatikai képzést. A 2022-es toplista a jelentkezőszámok szempontjából a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10 302) 
  2. kereskedelem és marketing (6720)
  3. pszichológia (5747) 
  4. jogász (5078) 
  5. mérnökinformatikus (5069) 
  6. ápolás és betegellátás (4980) 
  7. nemzetközi gazdálkodás (3907) 
  8. pénzügy és számvitel (3880) 
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3801) 
  10. programtervező informatikus (3723)

A legnépszerűbb mesterszakok a következők voltak (jelentkezőszám):

  1. tanári (2212)
  2. vezetés és szervezés (1766) 
  3. pszichológia (1133) 
  4. marketing (975) 
  5. vállalkozásfejlesztés (735) 
  6. emberi erőforrás tanácsadó (729) 
  7. pénzügy (640) 
  8. nemzetközi tanulmányok (598) 
  9. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (592)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (541)

Az intézményi népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette, ide szeretett volna a legtöbb - több, mint 27 ezer - diák bekerülni. A legnépszerűbb vidéki intézmény a Debreceni Egyetem lett, a Budapesti Corvinus Egyetem viszont éppen leszorult a top10-es listáról, a 6479 jelentkezővel ugyanis csak a tizenegyedik volt a népszerűségi listán.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (27 512) 
  2. Debreceni Egyetem (15 314)
  3. Szegedi Tudományegyetem (14 518) 
  4. Pécsi Tudományegyetem (14 449)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem (13 11) 
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (11 430) 
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8813)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (8290) 
  9. Óbudai Egyetem (8200) 
  10. Széchenyi István Egyetem (7571)

Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.