A felvételi toplistái: ezek voltak a legnépszerűbb szakok, képzési területek és egyetemek tavaly

Még javában tart a felvételi jelentkezési időszaka, de azt most lehet sejteni, hogy mik lesznek a legnépszerűbb szakok, egyetemek vagy képzési területek. Mutatjuk, hol volt a legnagyobb verseny 2022-ben.

  • Csik Veronika

Ahogy a korábbi években, úgy tavaly is taroltak a gazdaságtudományi képzések az egyetemeken, ezt a területet több mint 28 ezren jelölték meg, belőlük majdnem 22 ezren első helyen. A területek közötti népszerűségi ranglista a következő volt az általános felvételiben (jelentkezők/felvettek):

  1. gazdaságtudományok (28 603/17393) 
  2. bölcsészettudomány (17 406/8229) 
  3. műszaki (14 112/8310) 
  4. pedagógusképzés (11 977/6453)
  5. társadalomtudomány (11 780/4893) 
  6. orvos- és egészségtudomány (10 759/6225) 
  7. informatika (10 719/6820) 
  8. jogi (7482/4493)
  9. művészet (6311/2094) 
  10. agrár (5902/3177) 
  11. természettudomány (4418/1946) 
  12. államtudományi (4298/1668) 
  13. sporttudomány (4197/1828) 
  14. művészetközvetítés (876/330)

Természetesen a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok is követték ezt a mintát, a top10-ben tavaly is több gazdasági alapképzés és bölcsészképzés kapott helyet, de sokan jelöltek meg valamilyen mérnöki vagy informatikai képzést. A 2022-es toplista a jelentkezőszámok szempontjából a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment (10 302) 
  2. kereskedelem és marketing (6720)
  3. pszichológia (5747) 
  4. jogász (5078) 
  5. mérnökinformatikus (5069) 
  6. ápolás és betegellátás (4980) 
  7. nemzetközi gazdálkodás (3907) 
  8. pénzügy és számvitel (3880) 
  9. kommunikáció- és médiatudomány (3801) 
  10. programtervező informatikus (3723)

A legnépszerűbb mesterszakok a következők voltak (jelentkezőszám):

  1. tanári (2212)
  2. vezetés és szervezés (1766) 
  3. pszichológia (1133) 
  4. marketing (975) 
  5. vállalkozásfejlesztés (735) 
  6. emberi erőforrás tanácsadó (729) 
  7. pénzügy (640) 
  8. nemzetközi tanulmányok (598) 
  9. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (592)
  10. kommunikáció- és médiatudomány (541)

Az intézményi népszerűségi listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette, ide szeretett volna a legtöbb - több, mint 27 ezer - diák bekerülni. A legnépszerűbb vidéki intézmény a Debreceni Egyetem lett, a Budapesti Corvinus Egyetem viszont éppen leszorult a top10-es listáról, a 6479 jelentkezővel ugyanis csak a tizenegyedik volt a népszerűségi listán.

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (27 512) 
  2. Debreceni Egyetem (15 314)
  3. Szegedi Tudományegyetem (14 518) 
  4. Pécsi Tudományegyetem (14 449)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem (13 11) 
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (11 430) 
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (8813)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (8290) 
  9. Óbudai Egyetem (8200) 
  10. Széchenyi István Egyetem (7571)

Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.