Érettségiznétek, de már nem vagytok középiskolások? Mutatjuk, mi a teendőtök

Legkésőbb február 15-ig lehet leadni a jelentkezést az idei májusi-júniusi érettségire. Egészen más szabályok vonatkoznak azonban azokra, akik már leérettségiztek, nem középiskolások, de az egyetemi-főiskolai felvételi miatt egy vagy több tárgyból levizsgáznának.

  • Eduline

Mélyen a zsebébe kell nyúlniuk azoknak az érettségizőknek, akik tanulói jogviszony nélkül mennek az idei vizsgákra, de nem ez az egyetlen szabály, amire oda kell figyelnetek.

Hol jelentkezhetek?

Ha nem álltok jogviszonyban egyetlen oktatási intézménnyel sem, az ügyfélkapun keresztül az érettségi elektronikus jelentkezési lap kitöltésével, vagy az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalban adhatjátok le a jelentkezéseteket az érettségi vizsgákra az Oktatási Hivatal oldaláról letölthető jelentkezési lap kitöltésével. Ezt személyesen kell magatokkal vinnetek az illetékes hivatalba, vagy postai úton és e-papír szolgáltatással is eljuttathatjátok a hivatalba. Fontos: olvassátok el ezt a részletes útmutatót az Oktatási Hivatal oldalán.

Miért, és mennyit kell fizetni?

Ha egyetlen intézménnyel sem álltok jogviszonyban, középszinten a minimálbér 15 százalékát, vagyis vizsgatárgyanként 35 ezer forintot kell fizetnetek, emelt szintű vizsga esetében pedig a minimálbér 25 százalékát, vagyis 58 ezer forintot.

Ezt a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással tudjátok megtenni, amihez a szükséges adatokat az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg, a befizetésről szóló igazolást pedig kötelesek vagytok bemutatni a fogadó intézményben ahhoz, hogy biztosan részt vehessetek majd a vizsgákon.

Visszakaphatom a vizsgadíjat, ha meggondolom magam?

Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.

„Az igazgató által elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után - ha e rendelet másként nem rendelkezik - visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet” - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna