Február 15-ig mér van egy kis ideje gondolkozni azoknak, akik szeptemberben kezdik el az egyetemet. A döntés viszont nem egyszerű, ezt mi is tudjuk – azért, hogy ne legyen káosz az egyetemi felvételi, most abban próbálunk segíteni, hogyan érdemes eldönteni a jelentkezési sorrendet, és miért fontos a jól átgondolt lista.
Idén is összesen hat helyet jelölhettek meg a felvételiben – persze most is egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) megjelölitek, azaz, ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki – áll a felvételi tájékoztatóban.
Az viszont nem mindegy, hogy milyen sorrendben követik majd egymást az egyetemek. Miért? Mert 2023-ban is mindenki egy helyre fog bekerülni, mégpedig arra a helyre, ahol először eléri a felvételi pontokat. Nem lesz olyan lehetőség, hogy a ponthatárhúzás után a megjelölt képzések közül, ha több helyen is elég lenne a pontszámotok, majd válaszhattok, melyiket kezditek el. Ha az első megjelölt helyen nem elég a pontszámotok, a rendszer a második, majd a harmadik helyet veszi figyelembe és így tovább. Ezért nagyon fontos, hogy olyan sorrendet válasszatok, ami később is közel áll hozzátok.
A jelentkezési sorrend kialakításának lényege, hogy az a jelentkezési hely (képzés) kerüljön az első helyre, ahová leginkább szeretnétek bekerülni, és az utolsó helyre pedig az, ahová a megjelöltek közül a legkevésbé szeretnétek bejutni. Persze érdemes nem csak egy jelentkezési helyet megjelölni, hanem érdeklődésetek szerint többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni) - így nagyobb eséllyel juttok be valamilyen szakra.
Azt is érdemes mérlegelnetek, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretnétek-e bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesítitek előnyben. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formának ugyanis nem kell kötelezően egymást követően szerepelnie.
Azt se feledjétek, ha már el is döntöttétek, hogy milyen sorrendben jelölitek meg a képzéseket, tudjátok azt is, hogy a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére már nem lesz lehetőségetek. Persze a jelentkezési határidő után lesz még egy kis mozgási teretek: egyetlen egyszer még változtathattok majd a sorrendeteken, és egy adott képzés másik finanszírozási párját is felvehetitek (ha csak fizetőset jelöltetek meg, akkor az állami és fordítva), sót törölhettek is a listából. Viszont teljesen új képzést nem vehettek már fel február 15-e után, így érdemes mindent betenni a listába, ami szóba jöhet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
