Ennyien kerülhetnek be idén a Debreceni Egyetemre ösztöndíjas képzésre

Vidéki orvosi képzéseket vagy pedagógusképzéseket kerestek? Minden évben több ezer leendő hallgató célozza meg a Debreceni Egyetemet - de hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.

  • Eduline

7494 - összesen ennyi állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek a Debreceni Egyetemre jelentkezők a 2023-as felvételin - derül ki a felvételi tájékoztatóból, amely képzési területekre lebontva (szakonként azonban nem) is megadta a maximális létszámot:

  • agrár 483
  • bölcsészettudomány 415
  • gazdaságtudományok 988
  • informatika 460
  • jogi 440
  • műszaki 935
  • művészet 63
  • művészetközvetítés 40
  • orvos- és egészségtudomány 1662
  • pedagógusképzés 1358
  • sporttudomány 130
  • társadalomtudomány 252
  • természettudomány 268

Az egyetem ezen felül saját döntésének megfelelően önköltséges hallgatókat is felvehet, tavaly több mint kétezer elsőéves jutott be valamelyik fizetős képzésre.

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.

Kíváncsiak vagytok az idei kapacitásszámokra a többi egyetemen is? Kattintsatok ide.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.