Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nagy megpróbáltatás elé néznek ezen a hétvégén a középiskolába felvételiző nyolcadikosok. Ha nem tudjátok, mire számíthattok, és hogy miket vihettek magatokkal a 45-45 perces írásbeli vizsgákra, most összeszedtünk mindent, amit érdemes tudnotok, hogy biztos felkészülten érkezzetek.
Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a felvételi vizsgák az ország összes érintett intézményében január 21-én, szombaton 10:00-kor kezdődnek. Ahhoz, hogy megírhassátok, magatokkal kell vinnetek egy azonosításra alkalmas fényképes igazolványt, tehát a személyi igazolványotok, diákigazolványotok, vagy útleveletek.
Az azonosítást követően 45-45 percetek lesz, hogy kitöltsétek a 10-10 feladatból álló, 50 pontos magyar nyelv és matematika feladatlapokat, melyek között 15 perc szünetetek lesz egy kicsit kifújni magatokat. A feladatlapokat csak és kizárólag kék vagy fekete színű tollal tölthetitek ki, a rajzokhoz viszont - ha szükséges - használhattok ceruzát.
Mire számíthattok magyarból?
A központi írásbeli vizsgát minden évfolyam (6 és 8 évfolyamos gimnáziumba, vagy 9. osztályba felvételizők) számára az alaptanterv alapján állították össze, konkrét tárgyi tudás helyett viszont sokkal inkább azokra a képességeitekre kíváncsiak, amiket az elmúlt évek alatt megszereztetek.
Tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amikkel felmérik többek között a gondolkodási, szövegértési és szövegalkotási, valamint helyesírási és véleményalkotási ismereteiteket, képességeiteket. Ugyanakkor ezek a feladatok akár szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegekhez is kapcsolódhatnak, ezért nem árt tisztában lenni az elmúlt évek tananyagával.

Ha kíváncsiak vagytok, akkor itt nézhetitek meg a korábbi évek feladatsorait és a kérdéseket.
Amikor ezekkel készen vagytok, egy kicsit hosszabb és komplexebb, szövegalkotási feladat vár rátok. A feladat leírására figyelve ugyanis egy adott témáról, adott műfajban kerek, egész szöveget kell megfogalmaznotok, tartva magatokat a megadott terjedelmi korláthoz. Írás közben az alapvető nyelvhelyességi és helyesírási követelmények mellett ügyeljetek arra is, hogy a szöveg külalakja és szerkesztése is rendben legyen, és a stílusa is megfeleljen a feladatleírás követelményeinek, hiszen az értékelés során ezekért is pontok járnak.
Milyen lesz a matekvizsga?
A magyarhoz hasonlóan itt is 10 feladatot kell megoldanotok 45 perc alatt, ezek a feladatok azonban nem csak a lexikai tudásotokra, hanem az egyszerű, gondolkodási képességeitekre is kíváncsiak, esetenként pedig akár többféle kompetenciátokat is egyszerre mérnek.
A vizsgán előforduló témaköröket itt nézhetitek meg - előkerülhet például a függvények, értelmezési tartomány, az értékkészlet fogalma, a tengelyes tükrözés és tulajdonságai, a hasáb és a henger felszíne és térfogata, sőt lehetnek egyenletek, törtes műveletek, tizedestörtek, szöveges feladatok is. A feladatoktól nem kell tarani, írja az Oktatási Hivatal, hiszem az idei feladatlapok sem témaköreikben, sem felfogásukban, sem szerkezeti szempontból nem térnek el lényegesen az utóbbi évek feladatlapjaitól. Ennek megfelelően az előző évek feladatlapjai teljes mértékben felhasználhatók (voltak) az eredményes felkészüléshez.
Ezek a feladatok főként az előző évek tananyagaira építenek, így akkor sem kell aggódnotok, ha az iskolai matekórákon az elvártnál egy kicsit lassabban haladtatok. A matematikai képességeitek mellett alkalmaznotok kell a feladatmegoldó készségetek, a problémaérzékenységetek, a kreativitásotok, a logikai biztonságotok, de a koncentrációtokra és a szabálykövetési képességeitekre is szükség van, hogy biztos a lehető legtöbb pontot zsebeljétek be. Mindezek mellett az is fontos, hogy átláthatóan és rendezetten dolgozzatok, a megoldásaitok pedig egyértelműek és olvashatóak legyenek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.