Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése – ezt még decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. De nem mindenki kap majd ugyanakkora emelést.
„A szakképzés átalakulása szépen halad, egy projektszemléletű, új tartalmakkal kiegészült, gyakorlati képzést erősítő, új vizsgáztatási rendszert támogató oktatással, új minőségbiztosítási folyamatokkal. Mindez az Önök munkáját dicséri”
– kezdődik az a levél, amelyet Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára küldött a szakképző intézmények igazgatóinak és oktatóinak.
Az üzenet apropója, hogy kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt – tették hozzá – „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére.
A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderül: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.
„2023 januárjától a 10 százalékos bérfejlesztést a teljesítményértékeléshez kötött további bérfejlesztések fognak követni. A kormány döntése értelmében – a költségvetésbe betervezetten – májustól visszamenőleg átlagosan további 5 százalékos bértömeg-emelkedésre számíthatunk, amely a teljesítményértékelés alapján kerül felhasználásra. Ez az átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés jó alapul szolgál majd a további növekedésre is” – olvasható a Pölöskei Gáborné által aláírt levélben.
Teljesítményértékelés: már nem ismeretlen
A szakképzésben több mint 23 ezer főállású oktató dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A hetente mindössze pár órában tanítókkal együtt jóval többen dolgoznak az intézményekben, a minisztérium három éve több mint 32 ezer emberről beszélt.
A KSH szerint a legtöbb főállású - több mint 16 ezer - oktató technikumban vagy szakgimnáziumban tanít (ezek leginkább a régi szakközépiskoláknak feleltethetők meg, amelyek nemcsak érettségit, de szakmát is adnak), több mint ötezren pedig szakképző iskolában.
Ők 2020 nyara óta már nem közalkalmazottak - akkor minden pedagógussal és oktatóval újra kellett tárgyalni a béreket. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, ám ebből nem mindenki egyforma mértékben részesült, már akkor értékelték a teljesítményüket.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.