Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése – ezt még decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. De nem mindenki kap majd ugyanakkora emelést.
„A szakképzés átalakulása szépen halad, egy projektszemléletű, új tartalmakkal kiegészült, gyakorlati képzést erősítő, új vizsgáztatási rendszert támogató oktatással, új minőségbiztosítási folyamatokkal. Mindez az Önök munkáját dicséri”
– kezdődik az a levél, amelyet Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára küldött a szakképző intézmények igazgatóinak és oktatóinak.
Az üzenet apropója, hogy kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt – tették hozzá – „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére.
A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderül: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.
„2023 januárjától a 10 százalékos bérfejlesztést a teljesítményértékeléshez kötött további bérfejlesztések fognak követni. A kormány döntése értelmében – a költségvetésbe betervezetten – májustól visszamenőleg átlagosan további 5 százalékos bértömeg-emelkedésre számíthatunk, amely a teljesítményértékelés alapján kerül felhasználásra. Ez az átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés jó alapul szolgál majd a további növekedésre is” – olvasható a Pölöskei Gáborné által aláírt levélben.
Teljesítményértékelés: már nem ismeretlen
A szakképzésben több mint 23 ezer főállású oktató dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A hetente mindössze pár órában tanítókkal együtt jóval többen dolgoznak az intézményekben, a minisztérium három éve több mint 32 ezer emberről beszélt.
A KSH szerint a legtöbb főállású - több mint 16 ezer - oktató technikumban vagy szakgimnáziumban tanít (ezek leginkább a régi szakközépiskoláknak feleltethetők meg, amelyek nemcsak érettségit, de szakmát is adnak), több mint ötezren pedig szakképző iskolában.
Ők 2020 nyara óta már nem közalkalmazottak - akkor minden pedagógussal és oktatóval újra kellett tárgyalni a béreket. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, ám ebből nem mindenki egyforma mértékben részesült, már akkor értékelték a teljesítményüket.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.