Megvan, hányan szerezhetnek idén állami ösztöndíjas helyet az ELTE-n

Minden évben több tízezer felvételiző jelöli meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) valamelyik képzését. De hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas formára? Íme, az idei számok.

  • Eduline

A 2022-es felvételi legnépszerűbb egyeteme az ELTE volt, több mint 27 ezer diák szeretett volna bekerülni valamelyik képzésre.

Az ELTE-re idén állami ösztöndíjas képzésre felvehető diákok száma: 12 580 fő.

  • bölcsészettudomány: 2840
  • gazdaságtudományok: 2170
  • informatika: 985
  • jogi: 210
  • műszaki:142
  • művészet: 10
  • művészetközvetítés: 50
  • pedagógusképzés: 3507
  • sporttudomány: 340
  • társadalomtudomány: 1048
  • természettudomány: 1278

Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.