Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár nem kötelező a nyelvvizsga a felvételihez, még mindig pluszpontokat lehet vele szerezni, nem is keveset. De meddig kell feltölteni az adatokat, hogy többletpont is járjon érte? Olvasói kérdésre válaszolunk.
A 2023-as általános felvételin résztvevőknek meddig kell feltölteniük a dokumentumokat, például a nyelvvizsga? A tervek szerint csak most fogok majd nyelvvizsgázni, ezért fontos lenne tudni, meddig van időm.
Többletpontot kizárólag az kaphat - írja a felvételi tájékoztató -, aki az erre vonatkozó jogosultságát megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben a dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2023. július 12-ig igazolja.
Azaz, ha már megvan a bizonyítványotok, akkor a jelentkezési határidőig kell megadni az adatokat (nyelvvizsgát ugyanis nem kell külön feltölteni, elég megadni az adatait), ha később szerzitek, akkor pedig majd az ügyintézési időszakban (április közepén indul a tervek szerint) pótolhatjátok.
Mennyi többletpont jár a bizonyítványokért?
A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.