Meddig kell feltölteni a nyelvvizsgát, hogy pluszpontokat kaphassatok a felvételin?

Bár nem kötelező a nyelvvizsga a felvételihez, még mindig pluszpontokat lehet vele szerezni, nem is keveset. De meddig kell feltölteni az adatokat, hogy többletpont is járjon érte? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A 2023-as általános felvételin résztvevőknek meddig kell feltölteniük a dokumentumokat, például a nyelvvizsga? A tervek szerint csak most fogok majd nyelvvizsgázni, ezért fontos lenne tudni, meddig van időm.

Többletpontot kizárólag az kaphat - írja a felvételi tájékoztató -, aki az erre vonatkozó jogosultságát megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben a dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2023. július 12-ig igazolja.

Azaz, ha már megvan a bizonyítványotok, akkor a jelentkezési határidőig kell megadni az adatokat (nyelvvizsgát ugyanis nem kell külön feltölteni, elég megadni az adatait), ha később szerzitek, akkor pedig majd az ügyintézési időszakban (április közepén indul a tervek szerint) pótolhatjátok.

Mennyi többletpont jár a bizonyítványokért?

A magyartól eltérő idegen nyelvű nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár:

  • B2 (korábban középfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont,
  • C1 (korábban felsőfokú) komplex (írásbeli és szóbeli) (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont ér.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.