Átalakul az egyetemi felvételi, a két év múlva felvételizőknek már új érettségikkel és új felvételi rendszerrel kell számolniuk. Elhoztuk az egyik legfontosabb szabályt: milyen érettségik, és hogyan számítanak majd bele a felvételibe.
Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhatnak emelt szintű érettségi vizsgát - írja az Oktatási Hivatal a friss tájékoztatójában, viszont az is lehet, hogy egyes egyetemeken nem kell majd a magasabb szintű vizsga.
Az, hogy az egyetemek 2024-től milyen érettségi követelményeket írnak majd elő, és milyen szinten, hamarosan kiderülnek majd – az intézményeknek még a felvételi előtt nyilvánosságra kell hozniuk ezeket a listákat. Sőt, némely változtatás – a központi minimumponthatárok eltörlése és az emelt szintű érettségi követelményeinek átalakítása – már 2023-tól érvénybe léphet, ezekről itt foglaltunk össze mindent.
Miből kell majd érettségizni és mennyi pontot érnek majd a vizsgák?
A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.
A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.
Máshogy számolják majd az emelt- és a középszintű érettségik eredményét is
Eddig egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.
Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ez a változtatás azonban azt is jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 felvételi pontot kaphattok. Azt, hogy pontosan milyen átszámítási rendszer lesz az érettségi pontjai és a felvételipontok között, itt írtunk le mindent.
Tehát az emelt szintű érettség vizsga előnyt jelenthet az érettségi pontok számításánál is. Ehhez pedig még jöhet további többletpont, ha az adott egyetem, főiskola az intézményi pontoknál ezt a teljesítményt külön elismeri - teszi hozzá az OH.
Arról, hogy a többletpontok, új nevén intézményi pontok milyen teljesítmény, eredmény vagy jogcím után járnak, itt írtunk le mindent.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
