Milyen érettségi eredmények számítanak majd 2024-től a felvételin?

Átalakul az egyetemi felvételi, a két év múlva felvételizőknek már új érettségikkel és új felvételi rendszerrel kell számolniuk. Elhoztuk az egyik legfontosabb szabályt: milyen érettségik, és hogyan számítanak majd bele a felvételibe.

  • Csik Veronika

Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhatnak emelt szintű érettségi vizsgát - írja az Oktatási Hivatal a friss tájékoztatójában, viszont az is lehet, hogy egyes egyetemeken nem kell majd a magasabb szintű vizsga.

Az, hogy az egyetemek 2024-től milyen érettségi követelményeket írnak majd elő, és milyen szinten, hamarosan kiderülnek majd – az intézményeknek még a felvételi előtt nyilvánosságra kell hozniuk ezeket a listákat. Sőt, némely változtatás – a központi minimumponthatárok eltörlése és az emelt szintű érettségi követelményeinek átalakítása – már 2023-tól érvénybe léphet, ezekről itt foglaltunk össze mindent.

Miből kell majd érettségizni és mennyi pontot érnek majd a vizsgák?

A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.

A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.

Máshogy számolják majd az emelt- és a középszintű érettségik eredményét is

Eddig egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.

Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ez a változtatás azonban azt is jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 felvételi pontot kaphattok. Azt, hogy pontosan milyen átszámítási rendszer lesz az érettségi pontjai és a felvételipontok között, itt írtunk le mindent.

Tehát az emelt szintű érettség vizsga előnyt jelenthet az érettségi pontok számításánál is. Ehhez pedig még jöhet további többletpont, ha az adott egyetem, főiskola az intézményi pontoknál ezt a teljesítményt külön elismeri - teszi hozzá az OH.

Arról, hogy a többletpontok, új nevén intézményi pontok milyen teljesítmény, eredmény vagy jogcím után járnak, itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.