Megjelent az újraszabott felvételi szabályokat tartalmazó rendelet, amely a 2024-ben felvételizőket, sőt elképzelhető, hogy már a 2023-ban egyetemre jelentkezőket is érinti. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.
1. Nem lesz központi minimumponthatár
Jelenleg a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont - aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat a felsőoktatásban.
Az egyik legfontosabb változás, hogy ez a "központi" minimumponthatár megszűnik, ezentúl a felsőoktatási intézmények szakonként más-más minimumponthatárt határozhatnak meg.
2. Nem számít, ki hányas volt természettudományos tárgyakból
Az már az Orbán-kormány újítása volt néhány évvel ezelőtt, hogy a felvételizők tanulmányi pontszámához figyelembe vették azt is, hogy milyen jeggyel zárta a tanulmányait biológiából, kémiából, földrajzból, fizikából vagy más természettudományos tárgyból. Akkor is, ha például művészeti, bölcsész- vagy éppen jogi területen próbált továbbtanulni.
2024-től nem így lesz, az új rendszerben a tanulmányi pontszámhoz össze kell majd adni
Vagyis ha a kiválasztott egyetem/főiskola nem kér természettudományos tárgyakat, nem számít majd, hányasokat szerzett egy diák a természettudományos tárgyakból. Persze ez azokra valószínűleg nem vonatkozik majd, akik orvosi vagy éppen természettudományos területen szeretnének továbbtanulni, több mint valószínű, hogy ebben az esetben "a felsőoktatási intézmény által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzata" valamilyen természettudományos tárgy lesz.
3. Az egyetemek dönthetnek arról, miből kell emelt szintű érettségit tenni (már ha egyáltalán kell)
2020 óta csak azok felvételizhetnek alap- és osztatlan szakokra, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek. Ez az általános, központi előírás 2024-től megszűnik majd:
Az emelt szintű vizsgáknak viszont továbbra is megmarad az értéke, többletpontokat - új nevükön: intézményi pontokat - is lehet kapni érte, és és az érettségi pontok számításánál is többet érnek majd, mint egy középszintű vizsga.
4. De így is megéri majd emelt szintű érettségit tenni
Eddig egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez most megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.
Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ehhez a kormány már most mellékelt egy táblázatot, íme az átszámítás szabálya:
Az első oszlopban a középszinten elért százalék, a másodikban a felvételi pontszám látható. A teljes táblázatot egyébként itt, a 16-17. oldalon lehet megnézni nagyobb felbontásban.
5. A többletpontokról az egyetemek döntenek majd
Az új felvételi rendszerben is 100 pluszpontot lehet szerezni, ez nem is változik. Viszont arról, hogy pontosan miért jár majd pluszpont, arról az egyetemek és a főiskolák szakonként döntenek majd. Új elem, hogy akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, de járhat pont
Ezeken felül megmarad az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért adható pluszpontok rendszere is.
Persze lesznek olyan elemei is a felvételinek, amelyek nem változnak, erről bővebben itt írtunk.
+1. 2024-től, de lehet, hogy már 2023-tól
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az új pontszámítási szabályok a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak majd, de úgy fogalmaznak, hogy a "jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre",
Vagyis már a 2023-as általános felvételin is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségit kérnek, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Így lehetséges, hogy lesznek olyan intézmények, ahol már jövőre sem lesznek minimumponthatárok vagy nem kell emelt szintű érettségi.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
