Öt fontos kérdés és válasz az idei pótfelvételivel kapcsolatban

Alig indult el, a héten véget is ér a 2022-es pótfelvételi jelentkezési időszaka. Ha még nem tettétek meg, augusztus 5-ig adhatjátok be a jelentkezési lapot - összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

  • Csik V

Kik jelentkezhetnek a 2022-es pótfelvételire?

Akkor adhatjátok be a jelentkezéseteket az idei pótfelvételin, ha sehova nem jelentkeztetek az általános felvételieljárásban vagy jelentkeztetek, de nem kerültetek be egyetlen egyetemre sem. Erről bővebben itt olvashattok.

Milyen képzésekre jelentkezhettek?

A pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat itt, az ingyenes képzéseket pedig itt találjátok.

Hány képzést jelölhettek meg?

Fontos, hogy a pótfelvételin nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen egyetem, egyetlen képzésére jelentkezhettek. Persze a két képzési forma megjelölése - fizetős vagy állmis - most is egynek számít.

Meddig kell csatolni a dokumentumokat?

A jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel együtt kell feltölteni 2022. augusztus 5-ig. Ne feledjétek, nincs külön hiánypótlási időszak.

Milyen ponthatárokra kell számítanotok?

A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2022. július 21-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.