Idén 99 192-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük 73 805-en jutottak be valamelyik képzésre.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, idén néhánypontos emelkedést tapasztaltak szinte minden kiemelt képzés esetében. A ponthatárok emelkedése sejthető volt abból is, hogy idén az érettségi eredmények jobbak voltak - tette hozzá.
2020-hoz képest 16 százalékkal nőtt például a műszaki területre felvettek (8300 hallgató) és 14 százalékkal az orvos- és egészségtudomány területre felvettek (6200 hallgató) száma, az agrárterületen pedig közel 3 100-an kezdhetik majd el a tanulmányaikat - sorolta a helyettes államtitkár.
Ahogy mi is írtunk róla, idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett, ahová közel 17 ezer hallgatót vettek fel. Ezt követi a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusi, valamint a jogi terület.
Hol tanulnak majd a legtöbben?
A legtöbb hallgatót idén is az ELTE vette fel (több mint 11 ezer hallgatót), ezt a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. Hankó Balázs hozzátette, azt tapasztalták, hogy a kisebb vidéki egyetemeken is nőtt a felvettek aránya, például a kecskeméti (14 százalékkal), a nyíregyházi (18 százalékkal) és a dunaújvárosi (10 százalékkal) intézményben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
