Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Idén 99 192-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük 73 805-en jutottak be valamelyik képzésre.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, idén néhánypontos emelkedést tapasztaltak szinte minden kiemelt képzés esetében. A ponthatárok emelkedése sejthető volt abból is, hogy idén az érettségi eredmények jobbak voltak - tette hozzá.

2020-hoz képest 16 százalékkal nőtt például a műszaki területre felvettek (8300 hallgató) és 14 százalékkal az orvos- és egészségtudomány területre felvettek (6200 hallgató) száma, az agrárterületen pedig közel 3 100-an kezdhetik majd el a tanulmányaikat - sorolta a helyettes államtitkár.
Ahogy mi is írtunk róla, idén a legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett, ahová közel 17 ezer hallgatót vettek fel. Ezt követi a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusi, valamint a jogi terület.
Hol tanulnak majd a legtöbben?
A legtöbb hallgatót idén is az ELTE vette fel (több mint 11 ezer hallgatót), ezt a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. Hankó Balázs hozzátette, azt tapasztalták, hogy a kisebb vidéki egyetemeken is nőtt a felvettek aránya, például a kecskeméti (14 százalékkal), a nyíregyházi (18 százalékkal) és a dunaújvárosi (10 százalékkal) intézményben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.