Csütörtök este kiderült, hogy kit melyik egyetemre, főiskolára vettek fel. De mi a teendő akkor, ha esetleg sikertelen lesz a felvételi? Mutatjuk mit kell tudni a pótfelvételiről.
Tavaly a felvételi ponthatárok kihirdetése után nagyjából egy héttel már el is indult a pótfelvételire a jelentkezés. Valószínűleg idén is így lesz, és a következő napokban meghirdetik a szakokat, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni. A ponthatárhirdetés augusztus 20-a után várható, de a részletek természetesen majd csak a rendes felvételi eljárás után derülnek ki.
A pótfelvételin többnyire önköltséges képzéseket szoktak meghirdetni az egyetemek és főiskolák, de azért bőven akad kivétel, több felsőoktatási intézmény államilag támogatott szakokat is hirdet majd. A pótfelvételire egyébként csak akkor jelentkezhettek, ha az idei felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek vagy egyetlen szakra sem vettek fel.
Fontos szabály szokott lenni, hogy csak egyetlen képzésre lehet jelentkezni, illetve az is alapfeltétel, hogy a meghirdetett szakoknál a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételis ponthatárnál, ha a szakot korábban már az általános eljárásban is meghirdették.
A 2022-es felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
