Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Legalább 400 pontra készülhettek azok a felvételizők, akik arra a 41 alapszakra jelentkeztek, ahol előzetes ponthatárokat húztak. De mennyi lett a végleges? Mutatjuk.
2022-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy korábbi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak.
Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája
Gazdálkodás és menedzsment szakon 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson idén is jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 455 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen maradt a 400 pont végleges számnak is. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pedig pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon, míg a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont kellett.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 59 ponttal több kellett: 459 pont lett a vége. A jogász képzésen az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 475 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt az előzetes 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 441, a Szegedi Tudományegyetemen 418, Debrecenben pedig 415 lett.
Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 452, a Pázmányon 447, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 435 volt a beugró. Az anglisztika szakon 320 volt az előzetes ponthatár, a végleges a Nyíregyházi Egyetemen 324 lett, az ELTE-n 393 a Szegedi Tudományegyetemen pedig 358.
Kikre és hogyan vonatkozik?
A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.
Ez többek között azokat érinti, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).