Legalább 400 pontra készülhettek azok a felvételizők, akik arra a 41 alapszakra jelentkeztek, ahol előzetes ponthatárokat húztak. De mennyi lett a végleges? Mutatjuk.
2022-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy korábbi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak.
Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája
Gazdálkodás és menedzsment szakon 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson idén is jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 455 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen maradt a 400 pont végleges számnak is. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pedig pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon, míg a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont kellett.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 59 ponttal több kellett: 459 pont lett a vége. A jogász képzésen az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 475 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt az előzetes 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 441, a Szegedi Tudományegyetemen 418, Debrecenben pedig 415 lett.
Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 452, a Pázmányon 447, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 435 volt a beugró. Az anglisztika szakon 320 volt az előzetes ponthatár, a végleges a Nyíregyházi Egyetemen 324 lett, az ELTE-n 393 a Szegedi Tudományegyetemen pedig 358.
Kikre és hogyan vonatkozik?
A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.
Ez többek között azokat érinti, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
