Van olyan képzés, ahol 125 ponttal lett magasabb a végleges ponthatár az előzetesnél

Legalább 400 pontra készülhettek azok a felvételizők, akik arra a 41 alapszakra jelentkeztek, ahol előzetes ponthatárokat húztak. De mennyi lett a végleges? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy korábbi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Gazdálkodás és menedzsment szakon 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson idén is jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 455 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen maradt a 400 pont végleges számnak is. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pedig pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon, míg a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont kellett.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 59 ponttal több kellett: 459 pont lett a vége. A jogász képzésen az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 475 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt az előzetes 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 441, a Szegedi Tudományegyetemen 418, Debrecenben pedig 415 lett.

Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 452, a Pázmányon 447, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 435 volt a beugró. Az anglisztika szakon 320 volt az előzetes ponthatár, a végleges a Nyíregyházi Egyetemen 324 lett, az ELTE-n 393 a Szegedi Tudományegyetemen pedig 358.

Kikre és hogyan vonatkozik?

A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.

Ez többek között azokat érinti, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.