A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022-es érettségi eredményeit. Eddig csak néhány vezető gimnázium – például a budaörsi Illyés, a budapesti Teleki Blanka és az AKG – végzőseinek átlagpontszámát ismertük, de már azokból egyértelműnek tűnt, hogy az idei eredmények néhány tárgyból rekordot döntenek majd. Így is lett: az országos érettségi átlag tíz éve nem volt olyan magas, mint idén. A 131 571 vizsgázó érettségi jegyeinek átlaga 3,84.
Matekból például a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyszer sem született olyan jó átlageredmény, mint idén: a középszinten vizsgázók 55,28 százalékos átlaggal zárták a vizsgákat. Ez kifejezetten magas pontszámnak számít, a kötelező tárgyak közül rendszerint matekból szerzik a legrosszabb érettségi jegyeket a diákok (ez egyébként idén is így történt).
Történelemből is magasabb pontszámok születtek, mint tavaly vagy tavalyelőtt: míg az elmúlt négy-öt évben 52 és 59 százalék között mozgott az országos átlageredmény, idén 61,05 százalék volt. Angolból is javítottak a végzősök, 69,36 százalékos átlageredménnyel zártak. Irodalomból és nyelvtanból viszont valamivel gyengébben teljesítettek a diákok, mint a 2021-es végzős évfolyam.
Nem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot idén is a fizikából, a kémiából és az informatikából érettségizők szerezték. A fizika szinte minden évben rekorder – idén 77,53 százalék volt az átlag –, igaz, ebből a tárgyból jóval kevesebben érettségiznek, mint a kötelező tárgyakból vagy nyelvekből.
Az emelt szintű érettségik átlagait is közzétette az Oktatási Hivatal. A statisztikákból kiderül, hogy ezek ebben az évben is jobban sikerültek, mint a középszintű vizsgák, minden harmadik vizsgázó 80 százalék felett teljesített az írásbelin és a szóbelin. A legjobb eredmény angolból (74,97 százalék) és németből (72,26 százalék) született.
Nem véletlenül: amellett, hogy emelt szintű érettségi nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba, a felvételi pontszám egy része is ezen múlik.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
