A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022-es érettségi eredményeit. Eddig csak néhány vezető gimnázium – például a budaörsi Illyés, a budapesti Teleki Blanka és az AKG – végzőseinek átlagpontszámát ismertük, de már azokból egyértelműnek tűnt, hogy az idei eredmények néhány tárgyból rekordot döntenek majd. Így is lett: az országos érettségi átlag tíz éve nem volt olyan magas, mint idén. A 131 571 vizsgázó érettségi jegyeinek átlaga 3,84.
Matekból például a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyszer sem született olyan jó átlageredmény, mint idén: a középszinten vizsgázók 55,28 százalékos átlaggal zárták a vizsgákat. Ez kifejezetten magas pontszámnak számít, a kötelező tárgyak közül rendszerint matekból szerzik a legrosszabb érettségi jegyeket a diákok (ez egyébként idén is így történt).
Történelemből is magasabb pontszámok születtek, mint tavaly vagy tavalyelőtt: míg az elmúlt négy-öt évben 52 és 59 százalék között mozgott az országos átlageredmény, idén 61,05 százalék volt. Angolból is javítottak a végzősök, 69,36 százalékos átlageredménnyel zártak. Irodalomból és nyelvtanból viszont valamivel gyengébben teljesítettek a diákok, mint a 2021-es végzős évfolyam.
Nem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot idén is a fizikából, a kémiából és az informatikából érettségizők szerezték. A fizika szinte minden évben rekorder – idén 77,53 százalék volt az átlag –, igaz, ebből a tárgyból jóval kevesebben érettségiznek, mint a kötelező tárgyakból vagy nyelvekből.
Az emelt szintű érettségik átlagait is közzétette az Oktatási Hivatal. A statisztikákból kiderül, hogy ezek ebben az évben is jobban sikerültek, mint a középszintű vizsgák, minden harmadik vizsgázó 80 százalék felett teljesített az írásbelin és a szóbelin. A legjobb eredmény angolból (74,97 százalék) és németből (72,26 százalék) született.
Nem véletlenül: amellett, hogy emelt szintű érettségi nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba, a felvételi pontszám egy része is ezen múlik.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
