A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022-es érettségi eredményeit. Eddig csak néhány vezető gimnázium – például a budaörsi Illyés, a budapesti Teleki Blanka és az AKG – végzőseinek átlagpontszámát ismertük, de már azokból egyértelműnek tűnt, hogy az idei eredmények néhány tárgyból rekordot döntenek majd. Így is lett: az országos érettségi átlag tíz éve nem volt olyan magas, mint idén. A 131 571 vizsgázó érettségi jegyeinek átlaga 3,84.
Matekból például a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyszer sem született olyan jó átlageredmény, mint idén: a középszinten vizsgázók 55,28 százalékos átlaggal zárták a vizsgákat. Ez kifejezetten magas pontszámnak számít, a kötelező tárgyak közül rendszerint matekból szerzik a legrosszabb érettségi jegyeket a diákok (ez egyébként idén is így történt).
Történelemből is magasabb pontszámok születtek, mint tavaly vagy tavalyelőtt: míg az elmúlt négy-öt évben 52 és 59 százalék között mozgott az országos átlageredmény, idén 61,05 százalék volt. Angolból is javítottak a végzősök, 69,36 százalékos átlageredménnyel zártak. Irodalomból és nyelvtanból viszont valamivel gyengébben teljesítettek a diákok, mint a 2021-es végzős évfolyam.
Nem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot idén is a fizikából, a kémiából és az informatikából érettségizők szerezték. A fizika szinte minden évben rekorder – idén 77,53 százalék volt az átlag –, igaz, ebből a tárgyból jóval kevesebben érettségiznek, mint a kötelező tárgyakból vagy nyelvekből.
Az emelt szintű érettségik átlagait is közzétette az Oktatási Hivatal. A statisztikákból kiderül, hogy ezek ebben az évben is jobban sikerültek, mint a középszintű vizsgák, minden harmadik vizsgázó 80 százalék felett teljesített az írásbelin és a szóbelin. A legjobb eredmény angolból (74,97 százalék) és németből (72,26 százalék) született.
Nem véletlenül: amellett, hogy emelt szintű érettségi nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba, a felvételi pontszám egy része is ezen múlik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
