A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022-es érettségi eredményeit. Eddig csak néhány vezető gimnázium – például a budaörsi Illyés, a budapesti Teleki Blanka és az AKG – végzőseinek átlagpontszámát ismertük, de már azokból egyértelműnek tűnt, hogy az idei eredmények néhány tárgyból rekordot döntenek majd. Így is lett: az országos érettségi átlag tíz éve nem volt olyan magas, mint idén. A 131 571 vizsgázó érettségi jegyeinek átlaga 3,84.
Matekból például a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyszer sem született olyan jó átlageredmény, mint idén: a középszinten vizsgázók 55,28 százalékos átlaggal zárták a vizsgákat. Ez kifejezetten magas pontszámnak számít, a kötelező tárgyak közül rendszerint matekból szerzik a legrosszabb érettségi jegyeket a diákok (ez egyébként idén is így történt).
Történelemből is magasabb pontszámok születtek, mint tavaly vagy tavalyelőtt: míg az elmúlt négy-öt évben 52 és 59 százalék között mozgott az országos átlageredmény, idén 61,05 százalék volt. Angolból is javítottak a végzősök, 69,36 százalékos átlageredménnyel zártak. Irodalomból és nyelvtanból viszont valamivel gyengébben teljesítettek a diákok, mint a 2021-es végzős évfolyam.
Nem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot idén is a fizikából, a kémiából és az informatikából érettségizők szerezték. A fizika szinte minden évben rekorder – idén 77,53 százalék volt az átlag –, igaz, ebből a tárgyból jóval kevesebben érettségiznek, mint a kötelező tárgyakból vagy nyelvekből.
Az emelt szintű érettségik átlagait is közzétette az Oktatási Hivatal. A statisztikákból kiderül, hogy ezek ebben az évben is jobban sikerültek, mint a középszintű vizsgák, minden harmadik vizsgázó 80 százalék felett teljesített az írásbelin és a szóbelin. A legjobb eredmény angolból (74,97 százalék) és németből (72,26 százalék) született.
Nem véletlenül: amellett, hogy emelt szintű érettségi nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba, a felvételi pontszám egy része is ezen múlik.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
