Három nap a határidőig: minden fontos teendő és szabály a felvételi ügyintézésről

Legkésőbb július 7-ig van lehetőségetek arra, hogy benyújtsátok a még hiányzó dokumentumaitokat, illetve egyetlen alkalommal módosítsátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét - hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal (OH).

  • Eduline

Mit NEM kell feltölteni?

Az idei eljárásban nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi bizonyítványt, illetve tanúsítványt (így a 2022. május-júniusi érettségi eredményeket tartalmazókat sem), a 2003. január 1. után megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, illetve a 2006. február 1. után szerzett magyar oklevelet. Ezek adatait az Oktatási Hivatal az elektronikus közhiteles nyilvántartásokból veszi át - jelezték. Fontos viszont, hogy az idén külföldi középiskolában érettségizők vagy felsőfokú oklevelet szerzőknek a dokumentumbenyújtási határidő július 13.

Mi a helyzet a nyelvvizsgával?

Ha a jelentkezés után szereztétek meg nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait kell megadnotok.

Nem csak sorrendet lehet módosítani

A személyes adatok változását szintén július 7-ig jelezhetitek az E-felvételi Személyes adatok menüpontjában. Napokon belül véget ér az idei felvételi ügyintézés, ha már kiszámoltátok a pontjaitokat és sorrendmódosításon gondolkoztok, akkor már nincs sok időtök. Összeszedtük mikor és hogyan érdemes variálni.

Mikor derül ki, hogy feldolgozták-e?

A július 7-es határidőig benyújtott dokumentumok feldolgozása a ponthatárok kihirdetéséig tart - emelte ki az OH. A 2022 szeptemberében induló képzések ponthatárait pedig várhatóan július 21-én hirdetik ki. Ahogy arról már mi is írtunk, azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, már aznap SMS-t is kapnak az eredményről. A besorolási határozat - amely tartalmazza, hogy mely képzésen kezdhettek szeptemberben - legkésőbb 2022. augusztus 5-ig az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető, amiről mindenki e-mailben is értesítenek - olvasható a közleményben.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.