Három nap a határidőig: minden fontos teendő és szabály a felvételi ügyintézésről

Legkésőbb július 7-ig van lehetőségetek arra, hogy benyújtsátok a még hiányzó dokumentumaitokat, illetve egyetlen alkalommal módosítsátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét - hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal (OH).

  • Eduline

Mit NEM kell feltölteni?

Az idei eljárásban nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi bizonyítványt, illetve tanúsítványt (így a 2022. május-júniusi érettségi eredményeket tartalmazókat sem), a 2003. január 1. után megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, illetve a 2006. február 1. után szerzett magyar oklevelet. Ezek adatait az Oktatási Hivatal az elektronikus közhiteles nyilvántartásokból veszi át - jelezték. Fontos viszont, hogy az idén külföldi középiskolában érettségizők vagy felsőfokú oklevelet szerzőknek a dokumentumbenyújtási határidő július 13.

Mi a helyzet a nyelvvizsgával?

Ha a jelentkezés után szereztétek meg nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait kell megadnotok.

Nem csak sorrendet lehet módosítani

A személyes adatok változását szintén július 7-ig jelezhetitek az E-felvételi Személyes adatok menüpontjában. Napokon belül véget ér az idei felvételi ügyintézés, ha már kiszámoltátok a pontjaitokat és sorrendmódosításon gondolkoztok, akkor már nincs sok időtök. Összeszedtük mikor és hogyan érdemes variálni.

Mikor derül ki, hogy feldolgozták-e?

A július 7-es határidőig benyújtott dokumentumok feldolgozása a ponthatárok kihirdetéséig tart - emelte ki az OH. A 2022 szeptemberében induló képzések ponthatárait pedig várhatóan július 21-én hirdetik ki. Ahogy arról már mi is írtunk, azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, már aznap SMS-t is kapnak az eredményről. A besorolási határozat - amely tartalmazza, hogy mely képzésen kezdhettek szeptemberben - legkésőbb 2022. augusztus 5-ig az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető, amiről mindenki e-mailben is értesítenek - olvasható a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.