Bár még sokaknak hátra vannak a szóbelik, hamarosan mindenki megkapja az érettségi eredményét és indulhat a pontszámítás, taktikázás. Mutatjuk, hogyan kerülhettek be egyetemre, ha a tanulmányi pontjaitokon lehetne szépíteni, de az érettségi jól sikerült.
A felvételi pontszámítás legnagyobb részét a tanulmányi- és érettségi eredményeitek teszik ki. Azonban, ha előbbi nem olyan fényes, még nem kell megijedni - kétféleképpen is ki lehet számolni a pontokat.
Az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik, népszerű nevén a duplázás, az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont) - így szintén elérhető a maximális 500 pont.
Mi az a duplázás?
A duplázáskor csak az érettségi eredményeiteket veszik figyelembe, így akkor is lehet esélyetek, ha a középiskolai jegyeitek közepesek, de az érettségi jól sikerül. Tehát ha most belehúztok, elég „csak” az érettségiket nagyon jól megírni, és nem számít az, hogy esetleg nem ment a matek tizenegyedikben vagy nincsenek túl jó jegyeitek természettudományos tárgyakból. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Melyiket érdemes választani, egyáltalán lehet-e választani?
Nem lehet választani, automatikusan a nektek legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer a pontjaitokat. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
