Az utolsó pillanatban törölték az emelt szintű történelemérettségi egyik tételét

Szerdán kezdődtek az emelt szintű szóbeli érettségik, nem is maradtunk érdekes események nélkül - a történelemvizsgán az új alaptörvényt is tartalmazó tételt az utolsó pillanatban vették ki a listából.

  • Eduline

A Telex az egyik olvasójára hivatkozva írta meg, hogy szerdán délelőtt - amikor elindultak a szóbeli vizsgák - már többen is kihúzták a 13. tételt (a közjogi rendszer Magyarországon 1989-től 2011-ig nevű tételt, amelyből az új alaptörvény lett volna a téma), amikor fél 10 körül üzenet érkezett a kormányhivataltól.

Az üzenet szerint az Oktatási Hivatal (OH) kötelezte a vizsgabizottságokat, hogy a 13. tételt vegyék ki a kihúzható tételek közül - írja az oldal, ami a témával kapcsolatban meg is kereste az OH-t.

Azt a választ kapták, „az emelt szintű történelem szóbeli érettségi vizsga 13. tételében a konkrét feladatban megjelenő problémakör részben meghaladta az előre kiadott, nyilvános tematikában meghatározott időintervallum kereteit”. Ami azt jelenti az oldal fordításában, hogy a megválaszolandó problémakör kilóg a megadott 1989 és 2011 közötti időszakból.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.