Az utolsó pillanatban törölték az emelt szintű történelemérettségi egyik tételét

Szerdán kezdődtek az emelt szintű szóbeli érettségik, nem is maradtunk érdekes események nélkül - a történelemvizsgán az új alaptörvényt is tartalmazó tételt az utolsó pillanatban vették ki a listából.

  • Eduline

A Telex az egyik olvasójára hivatkozva írta meg, hogy szerdán délelőtt - amikor elindultak a szóbeli vizsgák - már többen is kihúzták a 13. tételt (a közjogi rendszer Magyarországon 1989-től 2011-ig nevű tételt, amelyből az új alaptörvény lett volna a téma), amikor fél 10 körül üzenet érkezett a kormányhivataltól.

Az üzenet szerint az Oktatási Hivatal (OH) kötelezte a vizsgabizottságokat, hogy a 13. tételt vegyék ki a kihúzható tételek közül - írja az oldal, ami a témával kapcsolatban meg is kereste az OH-t.

Azt a választ kapták, „az emelt szintű történelem szóbeli érettségi vizsga 13. tételében a konkrét feladatban megjelenő problémakör részben meghaladta az előre kiadott, nyilvános tematikában meghatározott időintervallum kereteit”. Ami azt jelenti az oldal fordításában, hogy a megválaszolandó problémakör kilóg a megadott 1989 és 2011 közötti időszakból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.