A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Csupán minden harmadik magyar 25-34 évesnek van diplomája
- Magyarország ezzel az eredménnyel évek óta az Európai Unió egyik sereghajtója. Pedig az EU célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni - áll az Eurostat legfrissebb, 2021-es számokat összegző felmérésben.
Az uniós átlag - alig elmaradva a tervtől - 41 százalék volt. Ehhez képest Magyarország a diplomások 33 százalékos arányával a sor végén kullog, mögöttünk csupán Olaszország van 28 százalékkal, valamint Románia 23 százalékkal. Persze valamennyit így is javult a helyzet: 2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája.
A listán Magyarország előtt van Bulgária, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és a legtöbb EU-s tagállam is. Közülük sokan már 2021-ben teljesítették a 2030-ra kitűzött célokat: többek között Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Dánia is elérte a 45 százalékos diplomásarányt.
Sőt, van olyan ország is, ahol a diplomás 25-34 évesek aránya a korosztályon belül a 60 százalékot is meghaladja: Luxemburgban a fiatalok 62 százalékának, Írországban pedig 61 százalékának van diplomája.
Tarolnak a lányok
A 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak, a nők 47 százalékának, a férfiak 36 százalékának van diplomája - derül ki a kutatásból. A korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű, hogy a 25–54 éves uniós lakosság 37 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az 55–74 évesek 22 százalékos arányával.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
