A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Csupán minden harmadik magyar 25-34 évesnek van diplomája
- Magyarország ezzel az eredménnyel évek óta az Európai Unió egyik sereghajtója. Pedig az EU célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni - áll az Eurostat legfrissebb, 2021-es számokat összegző felmérésben.
Az uniós átlag - alig elmaradva a tervtől - 41 százalék volt. Ehhez képest Magyarország a diplomások 33 százalékos arányával a sor végén kullog, mögöttünk csupán Olaszország van 28 százalékkal, valamint Románia 23 százalékkal. Persze valamennyit így is javult a helyzet: 2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája.
A listán Magyarország előtt van Bulgária, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és a legtöbb EU-s tagállam is. Közülük sokan már 2021-ben teljesítették a 2030-ra kitűzött célokat: többek között Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Dánia is elérte a 45 százalékos diplomásarányt.
Sőt, van olyan ország is, ahol a diplomás 25-34 évesek aránya a korosztályon belül a 60 százalékot is meghaladja: Luxemburgban a fiatalok 62 százalékának, Írországban pedig 61 százalékának van diplomája.
Tarolnak a lányok
A 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak, a nők 47 százalékának, a férfiak 36 százalékának van diplomája - derül ki a kutatásból. A korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű, hogy a 25–54 éves uniós lakosság 37 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az 55–74 évesek 22 százalékos arányával.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
