A szokásosnál hosszabb kihagyás után idén újra megtartják a nemzetközi PISA-felmérést - itthon is. A kérdés most nem csak az, hogy a korábbi eredményekhez képest hogyan teljesítenek majd szövegértésből, matematikából és természettudományokból a 15 éves magyar diákok, hanem az is, milyen hatással volt a készségeikre a hónapokig tartó online tanulás.
A koronavírus-járvány berobbanása után Magyarországon - akárcsak számos más országban - több hónapig otthonról, online tanultak a diákok, a magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva.
Ez pedig komoly hatással lehet a diákok teljesítményére és a fejlődésére. A 2018-as, azaz a Covid előtti utolsó PISA-felmérés szerint a magyar iskolások képességei egy tanévben 38-39 PISA-pontot fejlődtek. Az utóbbi két év nyugat-európai kutatásai alapján azonban már egy "karanténhét" is 1-3 PISA-pont veszteséget okoz a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés miatt - írja Varga Júlia MTA-doktor tanulmányában. Vagyis az idei mérés nagy kérdése, hogy mekkora kárt okozott a hónapokig tartó online oktatás.
Ősszel szervezhetik meg a PISA-felmérést
A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne - így nemcsak a diákok, hanem a különböző országok teljesítményét is összehasonlíthatjuk háromévente.
A PISA három területen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a diákok képességeit. A tervek szerint 2018 után - a járvány miatt kivételesen négy év elteltével - 2022-ben ismét kapnak három feladatlapot a 15 évesek, köztük a magyar diákok. A felmérés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra, egyelőre csak annyit ír az OECD a honlapján, hogy a felmérést ősszel tervezik megtartani.
Hogyan szerepeltek a magyar diákok az elmúlt években? Nem túl jól.
Az utolsó, 2018 tavaszán végzett felmérésen a magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek, olvasás-szövegértésből 476-ot, matematikából 481-et. Összehasonlításképpen: az OECD-átlag szövegértésből 487, matematikából 489, természettudományokból pedig szintén 489.
Bár a 2018-as eredmények sem érik el az OECD-átlagot, a korábbiakhoz képest javítottak a magyar diákok. A 2015-ös teszten ugyanis mindhárom területen gyengébben teljesítettek: természettudományból 417, szövegértésből 470, matekból pedig 477 pontot szereztek.
A 2018-as adatok szerint a kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (523), Lengyelország (512), Szlovénia (495), Csehország (490), Lettország (479) és Horvátország (479) is. A felmérésben részt vevő európai államok közül (a fenti táblázatban nem szereplő) Litvánia (476), Szlovákia (458), Románia (428) és Bulgária (420) végzett mögöttünk.
Más felmérés is lesz
A szövegértési készséget, a matematikai és a természettudományos ismereteket egyébként nemcsak a PISA méri, hanem az országos kompetenciamérés is: idén a szövegértés és a matematikai eszköztudás mérése kiegészül ugyanis a természettudomány területtel, ráadásul ettől a tanévtől az országos mérés tesztjeit digitálisan kell majd megoldani.
Az új, természettudományi tesztben természettudományi kérdéseket, műszaki, technikai problémákat kapnak majd a diákok. Az Oktatási Hivatal azt írja, a kérdések megválaszolásához elsősorban nem az előzetes tudásukra lesz szükségük, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
