Teljesen megváltozik 2022-ben a kompetenciamérés: természettudomány és online vizsga jön

Idén változik az országos kompetenciamérés, online kell majd megoldaniuk a diákoknak a feladatsorokat matekból, magyarból és idén először természettudományokból is.

  • Csik Veronika

Az országos kompetenciamérés 2001-től 2021-ig a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását mérte fel. A 2021/2022-es tanévtől a szövegértés és a matematikai eszköztudás mérése kiegészül a természettudomány területtel - közölte az Oktatási Hivatal (OH) az oldalán. Ettől a tanévtől az országos méréseket digitálisan kell majd megoldaniuk.

A magyar, matek feladatlapok felépítése nem újdonság, de mi lesz a természettudoményi feladatsorokban? A természettudomány tesztben egy feladathoz 1-2 kérdés tartozik - írja az OH. A feladatok között a természettudomány kérdéseivel, a műszaki, technikai problémákkal valóságos, vagy valószerűen megkonstruált kontextusban találkoznak a diákok. A kérdések megválaszolásához nem kizárólag és nem elsősorban az előzetes tudásukra van szükségük a diákoknak, hanem fel kell használniuk és fel kell dolgozniuk a feladatban szereplő információkat, adatokat, adatábrázolásokat is. De milyen ez a gyakorlatban?

Néhány természettudományi témához is közzétettek már mintafeladatokat - ezek között van olyan, ami a Nappal és Holddal, az évszakokkal vagy éppen a vulkanikus jelenségekkel foglalkozik.

Digitális OKM

Itt megnézhetitek a feladatokat.

Persze nem csak természettudományos tárgyakból, hanem matekból és magyarból is megnézhetitek már a próbafeladatokat, az Oktatási Hivatal ugyanis minden tárgyhoz közzétett olyan mintafeladatokat, rövid feladatsorokat, amelyekhez hasonlót kapnak majd a diákok tavasszal.

Mikor lesznek a felmérések?

Idén az országos kompetenciamérés az idegen nyelvi mérésekkel együtt - a 6. évfolyamon 2022. május 18-31. között, a 8. évfolyamon 2022. május 4-17. között, a 10. évfolyamon 2022. április 20. és május 3. között - lesz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.