Az írásbeli érettségik végén indul a hiányzó dokumentumok, papírok és bizonyítványok pótlása. Mutatjuk, kinek és hogyan kell feltöltenie a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat.
Szerencsére a 2003 után szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok is azok közé a pontszámításhoz szükséges dokumentumok közé tartoznak, amelyeket nem kell feltölteni az E-felvételibe. Viszont ez nem jelenti azt, hogy hátra is dőlhettek, ha már a kezetekben van a bizonyítvány, mert abból úgyis meglesz a pontotok: az adatokat be kell írni - írja a felvételi tájékoztató.
Milyen adatokat kell begépelni?
A 2003. január 1. után szerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok (vagy a külföldön szerzett, de már honosított nyelvvizsgák) esetében a jelentkezéskor meg kellett adni a bizonyítvány (vagy honosító határozat) adatait:
Mindezt hol? A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban a táblázat alatti „Új hozzáadása" gombra kattintva – tehát nem kell dokumentumot feltölteni.
A 2003. január 1. előtt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat viszont fel kellett tölteni (a Dokumentumok menüpontban).
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
