Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az írásbeli érettségik végén indul a hiányzó dokumentumok, papírok és bizonyítványok pótlása. Mutatjuk, kinek és hogyan kell feltöltenie a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat.
Szerencsére a 2003 után szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok is azok közé a pontszámításhoz szükséges dokumentumok közé tartoznak, amelyeket nem kell feltölteni az E-felvételibe. Viszont ez nem jelenti azt, hogy hátra is dőlhettek, ha már a kezetekben van a bizonyítvány, mert abból úgyis meglesz a pontotok: az adatokat be kell írni - írja a felvételi tájékoztató.
Milyen adatokat kell begépelni?
A 2003. január 1. után szerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok (vagy a külföldön szerzett, de már honosított nyelvvizsgák) esetében a jelentkezéskor meg kellett adni a bizonyítvány (vagy honosító határozat) adatait:
Mindezt hol? A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban a táblázat alatti „Új hozzáadása" gombra kattintva – tehát nem kell dokumentumot feltölteni.
A 2003. január 1. előtt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat viszont fel kellett tölteni (a Dokumentumok menüpontban).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.